Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Ha hülyeség van, akkor benne vagyok...
Ha csavarogni kell, én ott vagyok...
Ha buli van, akkor nagykorú vagyok...
Ha a szívem kéne, az már másé...
Ha valami kell, megszerzem...
Ha valakit szeretek, azért bármit megteszek...
Ha a barátom vagy, mindig számíthatsz rám...
Ha beszólok, szólj vissza...
Ha szeretlek, az nem hiába van...
Ha azt hiszed ismersz, tévedsz...
Ha azt hiszed boldog vagyok, tévedsz...
Ha azt hiszed vége, még korán sincs...
Ha egoistának tartasz, tudd én tisztában vagyok a hibáimmal...
Ha választani kell, tedd azt...
Ha szólni akarsz, mond ki...
Ha kicseszel velem, visszakapod...
Ha azt hiszed haragszok, az a baj h nem tudok...
Ha azt hiszed ráérek, nincs időm még annyi se...
Ha lehet veled hülyülni, bírlak...
Ha nem megy, kár erőlködni...
Ha azt hiszed érdekel a pénzed, jó nagy hülye vagy...
Talmud
Gondolj rám, ha már nem leszek veled, Gondolj arra mennyire szerettelek. Gondolj a sok szép időre mit együtt töltöttünk, S az
utolsó napra, mikor kimondtad: végeztünk. Gondolj arra a fájdalomra, amit akkor átéltem, Nem is sejtetted, mit jelentettél
nekem. A legjobb barátomat, az egész életemet, A boldogságom, a végzetemet. Te voltál az, kire életemet bíztam volna, Te voltál, kiért a pokolba is mentem volna. S íme e könnycsepp miattad folyik arcomon, Tudd, hogy hiányzol nagyon. Gondolj erre, ha már máshol leszek, S más teszi szebbé életemet. Emlékezni fogok rád, mint egy régi barátra, Kiért életemet áldoztam volna. S idővel gondolsz rám, mikor már nem leszek veled, S arra mennyire szerettelek. Gondolsz a sok szép időre mit együtt töltöttünk, S arra a napra mikor kimondtad végeztünk. Egy rózsát helyezel kezeddel síromra, Szemedből egy könnycsepp folyik arcodra. Sírva kéred bocsássak meg neked, S én a túlvilágról válaszolok: érted mindent megteszek.
Annyi mindent képes adni az élet. Boldogságot, szomorúságot, csókokat, szenvedélyes pillanatokat, szeretetet, barátokat, és rengeteg kérdést. De egy valamire sosem lesz képes. Időben választ adni arra, hogy: miért?
Merthogy el ne hervadjon Ő, megöntöztem.
Lehajolva felemeltem, megöleltem.
Ne legyen szomorú, ajkait csókoltam.
Karcsú, szép teste remegett megadóan.

Szabad-e Tégedet rögtön meglocsolnom.
Minden pillanatban téged kereslek.Akkor is ha tudom,hogy nem lenne szabad.A lelkemmel kereslek...mert szükségem van a mosolyodra,az érintésedre,a szemeidben fénylő bátorságra.A szívem fele nálad van,amíg nem lesz velem soha nem lehetek egész.
....nem tudom most mit is mondjak,mert ha a közeledben vagyok vagy ha csak véletlenül is rám nézel megbolondulok.Az illatod,az arcod,a hangod és a gyönyörű szemeid elfeledtetik velem az összes problémát amit eddigi életem folyamán elszenvedtem.De sajnos te másnak adod a szíved és a te bolygód más körül forog.De én mégis nagyon boldog vagyok.Emlékszel azt mondtad nézzem a dolgok jó oldalát!És igen ennek is van jó oldala,ugyanis a képzeletemben,a gondolataimban csak az enyém vagy és az én bolygómra szórod napsugaraidat.....szeretlek......köszönöm,hogy mindig mellettem vagy! :D
Rád gondolok és a sírás fojtogat.
Ha behunyom szemem, még látom arcodat.
Hallom a hangod, s érzem az illatod.
Mintha még mindig itt lennél, a rabod vagyok.
Az emlékek még mindig magukhoz láncolnak,
Fogva tartanak, s a múlthoz kötnek.
Próbálok szabadulni, s eltépni a kötelet,
És feledni hogy mennyire szerettelek,
Feledni hogy a sebek még sajogva égnek,
S hogy nélküled végtelenül üresek a nappalok s az éjek,
Mert feledni téged hogy tudlak én.

Már nem kellene sírni, de erősebb a fájdalom,
És felemészt a bánatom, reménykedve alszom el,
hogy jobb lesz majd a holnapom.
De ez csak álom nem valóság,
mert nekem nem jutott már más,
csak a fájdalom és a bús magány.
Ez lett a végzetem nekem.
Évente egyszer kicsit megállunk és számba vesszük mindazt a jót amiben részünk van.Hálát adunk a barátokért akik megértenek.A szeretőkért akik boldoggá tesznek.A gyerekekért akik szót fogadnak nekünk.Igen.Mindig hálásnak kell lennünk, azért amit kapunk, még akkor is ha az csak egy lehetőség.
Eljön az idő, amikor mindannyian szembesülünk azzal amitől rettegünk.Néhányan attól félnek hogy talán sosem bocsájt meg. Mások azon aggódnak, hogy egyszer megtudja az igazat.Néhányan azon tépelődnek, hogy vajon képes elküldeni? Így igaz félelmetes hely ez a világ és még sokkal rémisztőbb, ha úgy kell helyt állnunk benne hogy egyedül vagyunk.
Boldogság. Azt keresi, arra vágyik mindenki. Vannak akik biztosra veszik, hogy megtalálják ha haza költöznek. Vannak akik azt hiszik megtalálják ha barátra lelnek. Vannak akik azt remélik megtalálják ha legyőzik a versenytársakat. Aztán olyanok is vannak, akik már nem keresik a boldogságot, mert egy nap felnéznek és rájönnek hogy mindvégig ott volt az orruk előtt.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló