Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A gyermek elalszik,
Hull a puha hó.
Az álmok hívják,
Várja a csengő szó.

Álmodoztunk mi is, tán nem is olyan rég,
De mindannyiunkat várta a felnőttség.

Mikor úgy tűnik, a mesék rég tovaszálltak,
Megleljük mind, Szentestén...

Higgy benne, amit a szíved diktál,
Halld a dalt, amit ő játszik.
Nincs időd, mit vesztegethetsz,
Van rengeteg, min ünnepelhetsz.

Higgy abban, amit belül érzel,
Engedd szabadra álmaid. Repüljenek.
Mindened adott, ami ehhez kell,
Hisz csak annyi kell, hogy higgy.

A vonat gyorsan vágtat, az út véget ér,
A cél ott van, ahol kezdtük annak idején.
A hajók kifutnak, messzi óceán vízén,
Hisznek a fényben, mely ha kell célodig kísér.

Mikor úgy tűnik, elvesztetted a helyes utat,
Megleled azt is, Szentestén...

Higgy benne, amit a szíved diktál,
Halld a dalt, amit ő játszik.
Nincs időd, mit vesztegethetsz.
Van rengeteg, min ünnepelhetsz.

Higgy abban, amit belül érzel,
Engedd szabadra álmaid. Repüljenek.
Mindened adott ,ami ehhez kell,
Hisz csak annyi kell, hogy higgy.

Hisz csak annyi kell, hogy higgy.
Hisz csak annyi kell, hogy higgy.
Hisz csak annyi kell, hogy higgy.
Hogy higgy.
Hogy higgy.

(Josh Groban: Believe c. dalszövegének fordítása)
Talmud


Jön karácsony, vén karácsony,
jön lassacskán, nehezen,
mert lesántult paripája,
és patkó is kéne rája,
patkó hófehér kalácsból,
s szeg beléje sült kolbászból.
És megkéne ôt itatni
egy veder jó régi borral,
orra alá odatartva!
Élj sokáig házigazda!


Ó, szép fenyô, ó jó fenyô,
huséges a te lombod!
Te zöld vagy nemcsak nyáron át,
de télen is, ha hó leszállt.
Ó szép fenyô, ó jó fenyô,
huséges a te lombod!

Ó, szép fenyô, ó, jó fenyô,
nagyon tetszel te nékem.
Karácsonytájt oly érdemes
fa egy sincs, oly örvendetes.
Ó, szép fenyô, ó, jó fenyô,
nagyon tetszel te nékem.

Ó, szép fenyô, ó, jó fenyô,
ruhádtól hadd tanuljak!
Reményed és huséged ád
erôt minden idôkön át.
Ó, szép fenyô, ó, jó fenyô,
ruhádtól hadd tanuljak!
Csendes éj, drága szent éj,
Mindenek álma mély.
Nincs fönn más, csak a drága szent pár,
várja, gyermeke alszik-e már,
küldj le rá álmot, nagy ég,
küldj le rá álmot, nagy ég!

Csendes éj, drága szent éj,
örvendj szív, bízva élj!
Isten gyermeke áldva néz rád,
hív az óra, mely víg reményt ád,
Jézus a földre leszállt,
Jézus a földre leszállt!

Csendes éj, drága szent éj,
pásztornép gyorsan kélj,
halld az angyali alleluját,
száll itt zengve, s a távolon át:
Üdvhozó Jézusunk él,
Üdvhozó Jézusunk él!
"Angyalok az égből szálljanak le hozzád, boldogság és béke fátylát házadra borítsák! Békés Boldog Ünnepet!"
"Aztán meg jött Micimackó, hogy megtalálta a farkmat és egyfolytában Fülesnek szólított. Nem vagyok én bagoly!" (Szamár)
"Ott ült a padon, könnyek peregtek az arcán, és tudni akarta, amit minden gyerek tudni akar, amikor valaki, akit szeretett, hirtelen eltűnik a színről: miért történik, miért velem történt, van ennek valami oka, vagy csak egy őrült rulettkerék forog? Ha jelent valamit, akkor mit kezdjek vele? Ha semmit nem jelent, akkor hogyan viseljem el?"
"- Hiányozni fogsz. Tudom, azt hiszed, sosem figyelek rád, és nem is szeretlek, mert folyton azt mondod, hogy ezt ne csináljam, azt ne csináljam. De jobb volna, ha mondanád, és én legföljebb nem szívesen hallgatnám, mint hogy itt se légy, és sose mondj semmit."
"Ez volt az aranykor, a nagy kaland, a buja élet és a nehéz agónia kora … de senki sem gondolta így. A jólét és a lopás, a fosztogatás és az erőszak, a kultúra és a bűn jövője volt ez … de ezt senki sem ismerte el. A szertelenség kora volt, a különcök elbűvölő évszázada … de senki sem szerette."
"Tudod, van tehetségem a jó mondatok kitalálásához, olyan szavakhoz, amitől felugranak az emberek, mintha gombostűbe ültek volna, annyira újnak és izgalmasnak tűnnek, pedig valami hipnopedikus értelemben nyilvánvaló dologról szólnak. De úgy látszik, ez nem elég. Nem elég, hogy a mondatok jók legyenek; annak is jónak kellene lennie, amit teszünk a mondatokkal."

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló