Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Most vagyok ott, hol más sivár, pusztító életem határhoz ér! Nem éri meg itt lennem! Létemnek nincs értelme! Vár rám a fény, s magány, ebben éltem, nincs változás! Porhüvelyem szétszórva, szanaszét, hiszitek, hogy van remény? Nem értetek engem! Itt nincs esély! Tehettem bármit, igazmondót, nem hittetek bennem Ti gondolkodók!
Én!
Talmud
Az élet szép, az élet minden, míg létezhet a Földön ember a lánc mi összeköt nem hullhat szét, lesz út lélektől lélekig lesz kinek megtanítsd világod titkait...
Talán el kell engedned azt, aki voltál, hogy azzá válj, akivé leszel!
Fui, quod es, quod eris sum. - Voltam, aki vagy, leszel, ami vagyok. (sírfelirat)
Az élet zokogásból áll, szipogásból és nevetésből, túlnyomórészt szipogásból!
Minden kapcsolat történés, valahonnan valahová tart. Erre kell figyelni. Úton vagyunk-e még? Vagy már csak ismételjük magunkat? Mit "hoz ki" belőlünk az együttélés? Jót? Előre lépést, derűt, szabadságot, munkaképességet? Rosszat? Idegességet, beszűkülést, rosszkedvet? A kapcsolat változik, és benne változunk mi is. Előfordulhat, hogy az utak szétágaznak. Ha tartósan úgy érezzük, hogy már nincs dolgunk egymással, harag és gyűlölet nélkül is el lehet búcsúzni. Azonban sokszor a másikra haragszunk, mert nem olyan vagy nem vált olyanná, amilyennek elképzeltük. Pedig nem tehet arról, hogy nem vagyunk elég jó emberismerők, és olyat kértünk, amit nem tud megadni. Elmenni könnyen kell, ahogy a levél leválik a fáról. Elmenni egyszer szabad csak és véglegesen. Egy foghúzás rossz, de elviselhető. De ha mindennap húznának rajta egy keveset - azt nem lehetne kibírni. Az ilyenfajta szétválásban tönkremegy két ember.
És ha előveszi a cerkáját olyan absztraktot kanyarít, hogy rögtön kifekszem tőle.
- Legyen óvatos, a Vacsutuk igazi vademberek, ha elfogják magának Vége.

-Ne félts engem testvér, olyan leszek mint a légy a falon, homokszem az óceán mélyén, úgy járok majd köztük mint egy láthatatlan....... Izé.
Egy évben legalább egyszer begyűjtünk pár jókívánságot a születésnapi gyertyáink felett.
Néhányan többet is bevetnek, szempillákat, szökőkutakat, szerencse csillagot.
És minden akkori és mostani kívánságból egy-egy valóra válik.
És akkor mi történik?
Ez olyan jó mint vártuk?
Úszunk a boldogság mámorában?
Vagy észrevesszük, hogy van még egy hosszú listánk más kívánságokról,
amikre még várunk, hogy beteljesüljenek?
Attól még kívánunk, mert, néha valóra válnak.
S lám itt vagyunk együtt.
Szemünk a tájra mered,
s lélegzetünk egyszerre ered.
Izmunk egyszerre feszül,
szívünk egyszerre ver,
a barátságunk összetart,
s kettőnk lelke összeforrt.
Hiszen amitől félsz,
nem szégyellem,
énis rettentően félek.
Ami boldoggá tesz téged,
az engem is boldoggá tesz.
Mindent elkövetek,
hogy boldoggá tegyelek.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló