Le

Kiemelt kategóriák

» Szerelmes SMS

» Születésnap

» Élet

Idézet beágyazása

Beállítás
kezdőlapnak

Facebook
csoport

iGoogle
modul

	Idézet beágyazása weboldalára »

RENDEZÉS:

...

171

...

562

Utolsó oldal »

Félek az érzéstől, nem hiányzik többé. Nem hagyja el a számat örökkön örökké.

Talmud

Küldje be kedvenc idézetét »

Forró csókod égette a számat,
Minden éjjel új reménnyel várlak,
Érted szívem újra-újra dobban
A szerelem lángja fel-fel lobban.
A csókodtól én elvesztem ez eszem
Ha Téged látlak gyorsan ver a szívem!
Ha elengeded kezem felemészt a bánat,
Tudnod kell,csak Téged imádlak!!!

A következő pillanatban az ajka ott volt az enyémen, és én már nem küzdöttem ellene. Nem azért, mert ezerszer erősebb nálam, hanem azért, mert az akaraterőm abban a pillanatban porrá omlott, amint az ajkunk találkozott. Ez a csók nem volt olyan óvatos, mint az emlékeimben élők, és ez részemről nagyon rendben volt így. Ha már az a sorsom, hogy darabokra szakadjak, akkor legalább annyi örömöt akarok cserében kisajtolni a pillanatból, amennyit csak lehet. Így hát visszacsókoltam, a szívem összevissza vert, elfulladva kapkodtam a levegőt, és az ujjaim mohón kóboroltak az arcán. Márvány teste az enyémnek feszült, és boldog voltam, mert nincs az a szenvedés, amit ne viseltem volna el mindezért cserébe. A keze úgy simogatott, mintha örökre meg akarná jegyezni az arcomat, akárcsak én az övét, és azokban a rövid pillanatokban, amikor nem a számat csókolta, a nevemet suttogta.

A lélek belefárad a várakozásba, és amikor már érezzük, hogy közel a szabadulás, még nehezebb elviselni.

Vannak dolgok, amiket meg kell ragadni, méghozzá két kézzel. Az élet nagyon rövid tud lenni.

Hűvös, sima ajka hosszan, gyöngéden becézgette az enyémet, amíg karjaim a nyaka köré nem fontam, és nem kezdtem el kissé túl nagy lelkesedéssel viszonozni.

Ne hazudj és mondd ez így rendben van
Mert csak akkor van jól, ha nem maradt több semmi, amit mondhatnánk
Úgyhogy elfutok innen
Elhagyom ezt a helyet
Igen, elfutok innen
Elhagyom ezt a helyet
Ne mondd azt, az egész az én hibám
Túl késő, hogy maradásra bírj
Úgyhogy elfutok innen
Elhagyom ezt a helyet
Igen, elfutok innen
Elhagyom ezt a helyet
És gyorsabban, mint te követni tudnál erről a szomorú helyről
És messzebb, mint te megtudnál találni, Elmegyek
Igen, ma elmegyek
És én, én sosem hagyom, hogy megtalálj
Hátrahagylak a múlttal együtt
Nem fogok visszanézni sem
És én nem akarom hallani az indokaidat
Nem akarom hallani, miért kellene maradnom
És próbálj, és próbálj megérteni
És próbáld megérteni, mi az, amit mondok, mikor azt mondom, nem tudok maradni
Én, én elmegyek erről a helyről
Elmegyek, én akkor is elfutok innen
Elfutok innen
Elhagyom ezt a helyet
Igen, elfutok innen
Elhagyom ezt a helyet.

Álmok: mindenkinek vannak, néha jók, néha rosszak... néha azt kívánod, hogy elfelejtsd őket... néha ráébredsz, hogy túlszárnyaltad őket... néha úgy érzed, végre valóra válnak... és néhányunknak csak rémálmok jutnak. De nem számít miről álmodsz, mikor eljő a reggel a valóság beférkőzik és az álmok eltűnnek.

Jacob egész egyszerűen sugárzóan derűs természet, és ezt a vidámságot úgy hordja magával, mint valami aurát. Megosztja mindazokkal, akik elég közel kerülnek hozzá. Mint a Nap, meleget sugároz minden vonzáskörébe került bolygóra. Nem szándékosan, hanem mert a természetéből fakad, egyszerűen ilyen. Nem csoda, ha alig vártam, hogy viszontlássam.

Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség... De a világegyetemben nem vagyok biztos.

Nincs adat!

Bejelentkezés

Vicc ajánló