Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Bárcsak megértenék az emberek, hogy az állatok ugyanolyan
kiszolgáltatottak, s ugyanúgy függenek tőlünk, mint a gyerekek; ezt a gyámságot ránk ruházták.
Talmud
Az állatokban azokat az értékeinket látjuk megtestesülni, amelyeket már elvesztettünk- ezért vágyunk társaságukra, érzelmeikre, életörömükre.
„Az ember szórakoztatására tartott állatok közül egyedül a ló képes arra, hogy olyan szenvedélyt lobbantson fel, ami teljességgel reménytelen.”
„Nem igaz, hogy nem szeretem a háznépét. Én is tudok szeretni, mint minden élőlény, de nem kritika nélkül. Csak azt szeretem, aki szeretetre méltó. Érzelmeimnek nem adok hangos, látványos kifejezést. Aki nem érti meg csendes dorombolásomat, az nem méltó rá, hogy értelmes, jó ízlésű állatok ragaszkodjanak hozzá. Aki nem tud sokáig hallgatagon egy helyben ülni, az nem érdemli meg a társaságomat. Akinek mindig csak bravúros mutatvány kell, aki nem éri be a természetes mozdulatok egyszerű szépségével, az sohasem szerezheti meg a macska rokonszenvét. Aki mindig valami újat követel, aki folyton a változatosságot, az izgalmat hajszolja, aki nem kedveli a békét, az egyensúlyt, az állandóságot, aki azt hiszi, hogy mindig cselekedetekkel kell bebizonyítania létjogosultságát, aki nem ismeri a tűnődés szépségét, annak sohasem lesz hű macskája. Aki az élet felületes örömeit kergeti, annak a macska hátat fordít. Akit a macskák szeretnek, silány ember nem lehet.”
"Ki mondja meg neked, hogy valamit lehetetlen megcsinálnod és milyen kiemelkedő teljesítmény jogosít fel arra, hogy korlátokat állítson fel?"
„Mikor rózsát látok te jutsz az eszembe, ha a neved hallom könny szökik a szemembe. Nehogy azt hidd, hogy el foglak feledni, mert én téged örökké foglak szeretni.”
"... a szex, a fájdalom és a szerelem az emberi lét korlátait feszegető tapasztalatok. Csak az ismeri az életet, aki ismeri ezeket a határokat. Minden más felesleges időpocsékolás, unalmas ismételgetés, öregedés és halál, anélkül, hogy az ember megtudná, mit keres ezen a földön."
„Ó, az a nyugalom, az a kimondhatatlan nyugalom, hogy biztonságban érezzük magunkat a másik társaságában, hogy nem kell mérlegelnünk a gondolatokat, sem a szavakat, de kiönthetjük őket úgy, ahogy vannak, együtt a pelyvát és a magot, jól tudva, hogy megbízható kéz válogatja szét őket, megtartva, ami értékes, s gyengéd leheletével szétfújja a többit.”
“Nem láthatod amit én látok, mert csak azt látod amit látsz.
Nem tudhatod amit én tudok, mert csak azt tudod amit tudsz.
Nem egészithetem ki azt amit látsz, s amit tudsz azzal amit én látok, s tudok, mert a kettő nem ugyanaz a kategória.
A tudásod sem cserélheted ki, mert akkor saját magad kell kicserélni”

„Átlátok rajtad, mint sajtos szendvics a folpackon!”

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló