Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Én csak egy nőt szerettem csak egyetlen egyet, egyel sem többet és nem is kevesebbet.
Nekem egyszer adta vissza a sors amit én százszor elkövettem. Én csak egyszer fogok szenvedni, de akkor egész életemben.
Egy apám volt csak de őt elvette az Isten, gondolt egyet és csak úgy elvitte innen, nem mondta hogy miért és azt sem mondta hova, egy szót sem szólt csak megtanított az élet néha mostoha.
Egyesek azt mondják ez egy ilyen játék, egyszer kérsz és egyszer mindent visszaadsz, egyszer belédrúgnak még egyet, és egyszer segítenek hogyha elakadsz, és különben is fáradt lettem ahhoz, hogy mindig megfeleljek nektek.
Nem hittem el bárhogy mondtátok de mostmár tudom egyedül tényleg nem megy. Fejet hajtok ezért és én is beállok a sorba egy vagyok a sok közül szerencsés, de szolga.Elindulok a többiekkel fáj, de elfogadom mostmár ez a világ nem lesz olyan soha, olyan amilyennek én látni akarnám.
Egy dologban bízhatok csak, hogyha a végén számon kérik tőlem, hogy én egy igaz ember voltam és egy igaz életet éltem, mert úgyis csak akkor jössz rá, hogy mit rontottál el, mikor majd a pap előtt fekszel, és hogy kijavítsd a rossz dolgokat, nem-nem volt rá lehetőség, de csak egyszer.
Talmud
Kezemben gyűrött képed, elmosódott arcod, úgy fáj, hogy ébren nem látlak már...
Amikor először mentem a Ferrari gyárba tulajdonképpen előzetesen nem vártam semmi különöset. Aztán beléptem és megláttam, hogy milyen óriási is ez a gyár valójában. Ráadásul az egésznek volt valami hátborzongató hangulata is, mivel mindez egy ködös éjszakán történt. Hirtelen teljesen libabőrös lettem és akkor éreztem, hogy: Igen, jól döntöttem!

Mögötted lesznek sokan, fogják a kezed gondolatban. Ha mégsem neked ragyog a nap, belül úgy is tudod. Aki igaz szívvel küzdött, nem kell fejet hajtania. Mert Övé a múlt, jelen és jövő. S minden igaz diadal!
Kimi elég egyértelmű srác. Beül a kocsiba, és kitapossa belőle a szart is - igazából egy versenyzőnek ezt kell tennie, nem többet. Ment itt a szövegelés, hogy nem fog tudni alkalmazkodni a Ferrari munkastílusához, de az Ő munkája mindössze annyi, hogy vezessen. Érdekes lesz látni, hogy a Schumi köré felépített csapat hogyan dolgozik alá.
Szegény többiek! Idegbajt kapnak ha meghallják a Schumi nevet. Feláll a szőr a hátukon ha meglátják a tükörbe. Szerencséjükre ritkán látják hisz ők nézik Schumi hátát!

A világ kincse a lónak két szeme között rejlik. A ló az ember után a legdicsőbb teremtés, a legnemesebb foglalkozás a lótenyésztés, a legszebb mulatság a nyargalás és a legjobb dolog a lónak etetése és ápolása!
Lehetek én görény, a tetű, na meg a szemét,
Könnyű kimondani, hogy vége, ellökni a másik kezét!
Eddig utánad futottam, most meg előled menekülhetek,
Az emléked temetném, de minden reggel sírva ébredek.
Mielőtt kinyitnám a szememet álmom utolsó képe villan fel
Az arcod látom, a kép hirtelen illan el,
Fáj minden pillanat, mit nélküled el kell töltenem,
Egy gyenge mondat vigasztal, egyedül jobb nekem...
Felmerül egy újabb megválaszolatlan kérdés,
úgy érzem itt vagyok a végén.
Szívemben újra itt egy kérés,
arra kér felejtselek én.

Érzem nem lesz egyszerű,
de muszály, hisz tudom, ez már túl meseszerű.
Szívem menten megszakad,
s félek minden régi seb újra felszakad.

Ráébredtem te soha nem leszel a párom,
s ez egy nagyon nagy károm.
A teljes felejtést epekedve várom,
se ez az egész nem lesz más,
csak egy valóra válatlan álom.
Volt egyszer egy madár. Két tökéletes szárnnyal és gyönyörű, színes tollakkal áldotta meg a sors. Az olyan lény, amely szabadon szállhat az égen, boldoggá teszi azt is aki nézi.
Egy napon megpillantotta ezt a madarat egy nő és belészeretett.
Az ámulattól tátott szájjal figyelte a repülését, a szíve hevesebben vert, a szeme szerelmesen csillogott.
Egyszer megkérte, hogy hadd repüljön vele, és átszelték az egész égboltot teljes harmóniában:
A nő csodálta, tisztelte, rajongva szerette a madarat.
De egy napon arra gondolt: - Mi lesz, ha a madár egyszer majd távolabbi hegyeket is meg akar ismerni? - és megijedt.
Félt, hogy más madárral nem fogja ugyanezt érezni.
És irígykedett, irigyelte a madarat amiért tudott repülni.
És egyedül érezte magát!
Azt gondolta: - Csapdát állítok neki, ha megint jön, többé nem repülhet el tőlem!
A madár szintén szerelmes volt belé és másnap megjelent, ahogy szokott, de beleesett a csapdába és fogoly lett!
A nő kalitkába zárta és egész nap nézte.
Most már mindig vele volt szenvedélyének tárgya. De szép lassan különös átalakuláson ment át.
Most, hogy teljesen övé volt a madár és nem kellett állandóan meghódítania, kezdte elveszíteni a lelkesedését. Mivel a madár nem repülhetett nem tudta kifejezni létének értelmét.
Lassan elhervadt, elveszítette tollai ragyogását és megcsúnyult.
A nőt már nem is érdekelte többé, csak annyira törődött vele, hogy enni adjon neki és tisztán tartsa a kalitkáját.
Egyik nap elpusztult a madár.
A nőt elfogta a bánat és éjjel-nappal rá gondolt.
De nem a kalitkára emlékezett, hanem arra a napra, amikor először meglátta boldogan repülni a felhők között.
Ha elgondolkodna rájönne, hogy ami annak idején rabul ejtette a szívét, az éppen a madár szabadsága volt, szárnyainak dinamikus mozgása, és nem a külseje.
A madár nélkül az ő élete is elvesztette az értelmét és a halál hamarosan bekopogtatott hozzá.
- Miért jöttél? - kérdezte a halált.
- Hogy újra együtt repülhess a madaraddal - felelte a halál.
- Ha hagytad volna, hogy mindig elrepüljön és visszajöjjön hozzád, csak még jobban szeretted volna és csodáltad volna. Most viszont még ahhoz is rám van szükséged, hogy újra találkozhass vele!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló