Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Figyelj! Valami van még, valami amit tudnod kell...ha valamit akarsz, soha ne érd be a kevesebbel, mert lehet megkapod azt amit kevésbé akarsz, és rájössz, hogy sosem lehet már ezek után a tied az amit mindig is mindennél jobban akartál...
Talmud
És mikor eltelnek a hetek, hónapok, s talán évek, nem leszel több, csak egy szomorú emlék, egy homályos és régi korból, amire már nem akarok emlékezni. Nem fog már annyira égetni, fájni, hogy velem voltál, az sem, mikor elmentél, az sem, mikor újra láttalak, csak az fog iszonyatosan fájni, még évekkel később is, hogy nem voltam elég neked. Hogy a szívem minden szeretete, rajongása, a lényem teljes felajánlása számodra, ez mind, mind kevés volt. Sokat adtál nekem. Sokat adtam neked. Elvetted az eszem, és a szívem, hiába könyörögném vissza, mert tönkre tetted már. A tisztaság és a becsület rég eltűntek, a szomorúság, a hasító fájdalom, és a porba hullott önérzet maradt csak. Úgyhogy neked adom hát, vidd, ne is hozd vissza soha. Így nekem már nem kell. Szívesebben élek szív nélkül tovább, míg egy nap mi leszel? Csak egy szomorú emlék, egy homályos régi korból, melyre nem akarok már emlékezni. Mert amikor eljön a búcsú pillanata, mindkettőnkben meghal valami.
A szerelem olyan mint egy ünnepély. Az emberek az érzelmek, az ünnepély maga a szerelem. Először kevesen vannak, de gyorsan érkezik a többi. Az ünnepély, a közepe fele tele van emberekkel. Majd egyre fogynak el. Végül senki sem marad.
Élet,
A művészeteket kevesen értik, még kevesebben érzik...
Ahogy múlik az idő, az ember el kezd gondolkozni, de mintha a napok múlásával még kevésbé tudná elfogadni, hogy az, aki közel állt hozzá, elment.
Akiket szeretünk, akikkel együtt élünk, akiket ismernünk kéne, azokat értjük legkevésbé.
Vannak dolgok amihez mi, "földi halandók" kevesek vagyunk.Tulajdonképpen porszemek ebben a hatalmas univerzumban,mint egy hangya aki eltévedett a "nagyok" világában."
Amíg élünk, egy ponttal kevesebbet érünk. Van bennünk valami tökéletlen, valami elnagyolt és kissé nevetséges is. Nyilván az, hogy emberek vagyunk. Ez a mínusz bennünk. De mihelyst meghalunk, rögtön értékesebbek leszünk néhány pontegységgel. Egyszerre kiderült, hogy van bennünk valami fenséges és pótolhatatlan. Nyilván az, hogy emberek voltunk.
A világ nem lesz kisebb, csak egyre kevesebb...
A futás soha nem egyszerű testedzés volt számára. Eljutott arra a pontra, amikor a futás már nem esett nehezére, mintha nyolc kilométer megtétele kevesebb energiáját emésztette volna fel, mint az újság elolvasása. Inkább egyfajta alkalomnak tekintette az elmélkedésre, ritka lehetőségnek az egyedüllétre.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló