Kellett

Kiemelt kategóriák

» Szerelmes SMS

» Születésnap

» Élet

Idézet beágyazása

Beállítás
kezdőlapnak

Facebook
csoport

iGoogle
modul

	Idézet beágyazása weboldalára »

Szófelhő

Kellett

RENDEZÉS:

« Első oldal

Utolsó oldal »

Azt hittem, hogy most megtörténik velem a lehetetlen! De rájöttem, hogy a csodákat már rég el kellett volna felejtenem!!

Talmud

Küldje be kedvenc idézetét »

A szívem tört most össze, remegve nézek már a múltba
Könnyes szemmel állok egy körbõl kirúgva
Többet nem találkozunk, többet nem látlak már
Egy gyenge szellõ kellett, összedõlt a kártyavár
Nincs már több esélyem, nincs lehetõségem
Hogy szemedbe nézzek és kezedet elérjem
Rengeteg emlék után tanít meg az élet
Ragaszkodni mindenhez mit a jövõ széttéphet.

Ez csak egy érzés...pont olyan mint száz más, mondd miért fáj úgy mégis? Miért nincs rajta áldás?
Egy éjszaka kellett, nálad vagy nálam, úgy ki voltam égve, nagyot hibáztam.
Most szeretnék mindent semmissé tenni, kifogytam a szóból és nem maradt semmi.
Csak szerelmünk éltet, visszaálmodom újra, csókjaid emléke rámvirrad néha.
Egy páratlan páros voltunk mi ketten...

Kik által s miképpen lettem, aki lettem? Nem tudom, de tudom, hogy kellett szeretnem...

El kellett veszítenem, hogy megértsem: a visszaszerzett kincsek íze édesebb, mint a legédesebb méz.

Valamit biztos mondott Materazzi, amitől Zidane így begurult. Mert attól, hogy "ejnye-bejnye Zizou-kám, ezt nem kellett volna", nem tenne ilyet... (Olaszország Franciaország)

A sors kegyetlen ujja intett: El kellett válni hőseinknek. Kezdődik majd az iskola, S egymást nem látják tán soha.

Te vagy a gonoszság forrása
Minden halandó csábítója
Te adtad a fájdalmat
Mely annyi szívet megszaggat
De adtad a könnyet
Mely könnyít
A bánaton
Te adtad a tudást
A Földre jutást
Te hoztad a Szennyre a szennyt
A Sötét Mennyt
Poklot, halált, rothadást
Mégis van, aki imád
Úgy tekint rád
mInd Szent attyára
Te vagy a múlt, a jelen, s jövő
Az élet röpke, gyorsan eljő
A Halál
A te sötét szívű angyalod
Sataniel, átkot szórtak fejedre
Mert megtetted, mit megkellett
Én imádlak, most is fohászkodom
Enyhíts fájdalmamon
Küld rám döghozó angyalod
Had ragadjon
Fogja meg állam
Csókoljon meg lágyan
Utolsó pillanatomban látom
Teljesült kívánságom
A Révész vezet
Tudom, kihez megyek
Sietek hozzád, Nagyuram
Tudom , nálad lesz jutalmam
Téged szolgáltalak éltemben
Téged szolgállak holtomban
Hű szolgás vagyok
Semmit nem kapok
Csak szolgállak
Dicsőítlek
S mind azért teszem
Mert te vagy a mindenem
Száműzött, Dicső Angyal!
Téged imádlak minden pillanatban
Jutalmam a vágyam
Vágyam a szolgálatom
Nászágyad férgektől hemzseg
S szavadra én már benne fekszek
Teljesen a tiéd vagyok
Tégy, amire vágyol
Drága Sátánom!

Nevettek is a hátam mögött, kihasználtak engem,
Az élet útja rögös és nekem el kellett mennem.
Bele se merek gondolni, milyen lehet az a nagy ő,
Mire beleszeretnék ő is azt mondaná, agyő.

Amikor azt gondolod, hogy végre van egy perc az életedben, amire már régóta vártál, és amiről azt hiszed, hogy tökéletes, és hogy örökké fog tartani, akkor rá kell döbbenned, hogy egyszer minden jónak vége szakad. És hogy ez a te esetben különösen így van. Ilyenkor azt gondolod, hogy téged nem illet meg a boldogság csodás érzése, vagy talán nem is létezik ilyen. Azt kérdezed magadtól, hogy mit tettél rosszul, mit kellett volna ahhoz elkövetned, hogy az a perc tényleg örökké a tiéd maradjon, az életed egy részét magába foglalva. Aztán felébredsz az álmodozásodból, és újra ott találod magad a szörnyen kietlen, puszta világban. Ahol olyan egyedül vagy, hogy szinte láthatatlan, érzékelhetetlen a személyed környezeted számára. Amikor azt látod a világ nélküled is ugyanúgy forog tovább és, hogy abszolút nem vagy meghatározó senki és semmi életében. Ugyanúgy neked sincs olyan személy az életedben aki az életet jelentené, és ez ellen akármennyire is akarsz, nem tudsz harcolni, hiszen talán a sors akarta így, talán te magad tehetsz róla, nem tudni... De azt tudod, hogy bárki bármit mond, te érzed, hogy ez az érzés soha nem fogy el belőled. Nem tudod senkivel sem megosztani, hiszen senki nem ért meg téged, nem tud osztozkodni a magányoddal. Azt látod, hogy mindenkit megillethet a boldogság körülötted, csak te vagy az, aki örökre a sötétségbe zárkózva éled életed egy konzervdobozban, és arra vársz, hogy végre jöjjön valaki, aki kinyitja ezt a dobozt és megmutatja neked milyen is az igazi világosság...

Nincs adat!

Bejelentkezés

Vicc ajánló