Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Dac ! Ha egy férfi dacol mindennel hősként tisztelik , de ha ugyan ezt egy nő teszi , ő rögtön kezelhetetlen és hisztis nőnek lesz titulálva . Mi nők nem dacolhatunk semmivel szemben , mert rögtön ránk sütik a frigid jelzőt . Pedig lehet csak a megfelelő bánásmódért tesszük ! Bennünk is megvan az erő és a tűz . Boldogulunk mi is ha kell szembeszállunk a sárkánnyal is ! Belőlünk is lehetett volna a hős aki megmenti szíve választottját . De régi mesékben mindig a királylány volt a gyenge . De hogy is van ez ? Mégis csak erősek vagyunk hisz a királyfit mi változtattuk vissza , a csókunk erősebb 1000 átoknál is ! Csak jól kell kiválasztani a békát ! Mona
Talmud
Önként vállalt rabságomat feladnám , ha a megfelelő királyfi végre megmentene a saját két kezem által emelt elefántcsont tornyomból . Nem kell hogy szőke legyen sőt a kék szem sem kitétel , és így 40 fölött nekem már Shrek is lehet ;) Csak legyen bátor , és őszinte . Aki megviv a bennem élő sárkánnyal , hogy végre kiszabaduljon a királylány !
Mona
Találomra leszálltam valahol a villamosról, és megint csak találomra felültem egy másik vonalon közlekedő kocsira; a végtelen ostravai kültelkek, ahol csodálatos összevisszaságban egymást éri gyár és természet, mező és szemétdomb, erdőcske és meddőhányó, bérház és falusi porta, különös módon vonzottak és izgattak; újra leszálltam a villamosról, és gyalogszerrel hosszú sétára indultam: szinte szenvedélyesen figyeltem ezt a furcsa tájat, és igyekeztem megérteni lelkét; igyekeztem szavakkal is meghatározni azt, ami egységbe és rendbe fogja ezt az annyira különböző elemekből összetett vidéket; elmentem egy borostyánnal benőtt, idillikus falusi házacska mellett, és az a gondolatom támadt, hogy éppen ezért tartozik ide, mert egyáltalán nem illik a málladozó bérházakhoz amelyek a közelében állnak, sem a hátteret alkotó aknatornyok, kémények és kohók körvonalaihoz; elmentem alacsony szükségbarakkok mellett, amelyek valamiféle telepet képeztek e telepen belül, s egy kicsit távolabb megláttam egy villát, amely piszkos és szürke volt ugyan, de kert és vasrács vette körül; a kert sarkában nagy szomorúfűz nőtt, amely mintha tévedésből került volna erre a vidékre - és mégis, így gondoltam, talán éppen ezért tartozik ide. Izgattak az ellentmondásnak ezek az apró jelei, nemcsak azért, mert bennük láttam a táj közös együtthatóját, hanem elsősorban azért, mert saját sorsom képét fedeztem fel bennük, saját száműzöttségem képét ebben a városban; no és persze: mihelyt beleillesztettem saját sorsomat az egész város objektív keretébe, bizonyos fokig megbékéltem; megértettem, hogy nem tartozom ide, mint ahogy nem tartozott ide a szomorúfűz és a borostyánnal benőtt házacska, mint ahogy nem tartoznak ide a semmibe, az ürességbe vezető rövid utcák, amelyeknek házai mintha mind máshonnan jöttek volna ide, nem tartozom ide, mint ahogy nem tartoztak ehhez a hajdan derűsen falusi tájhoz az alacsony szükségbarakkokból álló csúf városrészek sem, és tudomásul vettem, hogy éppen azért, mert semmiképpen sem tartozom ide, itt kell lennem az ellentmondásoknak ebben a rémes városában, amelynek könyörtelen ölelésében minden összeforrt, ami idegen egymás számára.
Néha jobb az árnyékban élni, de mindenkinek kell a napfény. Ami éltet és szükség van szeretetre is ahhoz, hogy boldog lehess. Küzdj az álmaidért és lépj ki a fényre! Ne szégyelld önmagad!
Élj magadért, és azokért akiket szeretsz. Élj azokért, akiknek jelentesz valamit, és ne fuss többé olyan szekér után, ami úgy sem vesz fel. Élj a családodért, a céljaidért. Minden csak átmeneti. Hidd el, nem tart örökké a szomorúság, de a boldogság is véget ér egyszer. Soha ne veszítsd el a reményt. Mindig kell valami, amibe kapaszkodhatsz. Értékes vagy. Kellesz magadnak. Tedd meg magadért. Mindig küzdj és harcolj. Nem kell hősnek lenned, de inkább a kitartásodról ismerjenek, mint a gyengeségről. Soha ne add fel! Nézd végig mennyi mindent túléltél már, ebből nyerj erőt. Ha netán összeomlik a várad, kezdj el újat építeni magad körül. Rejtőzz el benne, ez majd megvéd az ellenségeidtől, de ne feledd, a barátokban is csalódik az ember. Sírj, tombolj, ordíts ha fáj. De soha ne nézz vissza. Engedd el, mert nem a tiéd többé. Hagyd hogy az idő enyhítse a fájdalmadat. Mindennap mondd el, hogy képes vagy rá. Higgy magadban. Abban, hogy legyőzhetetlen vagy.
Sosem tűnődtem azon hol talállak kedvesem. Tudtam hogy nem kell keresnem. A sors az amely az utamba sodor téged.
Vagyok aki lettem . Nem mondom szép az életem , megjártam e földön a poklot és a mennyet ! A jót elvesztettem a rosszat megszerettem ! Szerettem és szerettek de soha nem egy időben ! Így mivel elmúltam 40 rájöttem a szerelem az nekem túl idegen ! Barátra vágyom nem egyébre ki ha kell átölel s ha kell megnevel ! De nem vágyom sok fellengző szóra ! Nő vagyok én nem gyerek .
Mona
Bárcsak volna varázspálcám, hogy mosolyt varázsoljak arcodra. De tudnod kell, hogy az élet nem ígéretekről és szép szavakról, hanem igazi tettekről szól. Mert egy ember értékét nem szavaiban, hanem tetteiben mérik. Elmondanám, hogy a hit, az irgalom nem egy lehetőség, az vagy van, vagy nincs. Hozhatnék példát, hogy nem elég kitűzni egy célt, és nem is elég elérni azt, több kell: lemondás, kitartás, vak hit, hogy egyedül is sikerülhet, az oroszlánok elszántsága, hogy el ne téríthessenek, és az önbecsülés.
Akarom, hogy a sötétségben meglásd a fényt, a néma tekintet mögött meghalld a hangot, a feléd nyújtott kézben vedd észre a kérőt, s a szemekben lásd a megbújt könnyeket.
A szavak lehet üresen hangzó ígéretek, ezért nem ígéretek, tettek kellenek. És példa, hogy igenis ez az élet jobb lehet.
Mindig fair vagy.
Teljes erővel küzdesz az utolsó pillanatig.
Megőrzöd hidegvéredet és nyugalmadat, nem ragadtatod el magad szenvedélyeidtől.
Betartod a tréning- és sportszabályokat.
A bíró ítélkezéseit minden körülmények között megnyugvással veszed.
Inkább veszítesz, mint olyat tégy, amiben nem vagy biztos, hogy becsületes.
A győztesnek gratulálsz, képességeit elismered, igyekszel a jobbtól tanulni, ha legyőzettél. Harag, bosszú és keserűség nem marad szívedben, mert legyőződ a közös eszmének sikerrel áldozott.
Ha győzöl, szerény vagy és elismered a legyőzött képességeit is.
Mindenkor a test és lélek tökéletes harmóniája az ideálod, testben és lélekben egyaránt szép és erős akarsz lenni, s ehhez az ideálhoz örökké hű maradsz.
Ha nehézségekkel is kell megküzdened, akár nélkülözések árán is sportolsz, az életmód nagy luxusát kerülöd, hogy megismerd akaratodnak tested feletti uralmát.

Azt hittem kibírom.
Kibírom, hogy nem beszélünk, nem keressük egymást. Ez sajnos nem így van és ezt magamnak is be kellett vallani. A legjobb barátom, az volt, most is az és az is marad. Fogalmam sincs, hogyan jutottunk el idáig, hiszen mindent megbeszéltünk. Elmondtuk egymásnak a problémáinkat, de talán a végén elmaradt. De minek a végén? Egy barátságnak? Nem. Egy barátság örök. Ha beszéltek-ha nem. Örök az emlék az együtt töltött idő. A közös képek. Ez mind örök. Még sincs itt. Nincs itt, hogy elmeséljem egy napomat. Nincs itt, hogy ő elmesélje egy napját.
Hiányzik, hisz a legjobb barátom!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló