Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
„ó vagy azokhoz, akiket szeretsz. Jó akarsz lenni azokhoz, akiket szeretsz, mert tudod, hogy akármilyen sok időt töltesz is valakivel, a végén úgy érzed majd, hogy nem voltál eleget vele.
Talmud
A legjobb, ha nem nézel vissza. A legjobb hinni, hogy minden szép és jó lesz, amíg meg nem halsz –és lehet, hogy így is lesz; ki meri azt mondani, hogy nem így szoktak véget érni a dolgok? A sötétbe elvitorlázó hajók közül van, amelyik újra meglátja a napfényes eget, újra megtalálja egy másik gyerek kezét; ha az élet bármire is megtanítja az embert, arra biztosan, hogy annyi boldog végkifejlet létezik, hogy komolyan meg kell kérdőjelezni annak az embernek a józanságát, aki azt állítja, hogy nincs Isten.
Nem számít, Ben. A szeretet az, ami számít, a törődés… mindig sóvárgunk, és sosem kapjuk meg, amit akarunk. Lehet, hogy csak ennyit viszünk magunkkal, amikor kilépünk az életből és belépünk a halálba. Sovány vigasz, de még ez is jobb a semminél.
Nehéz dolog. Nem lehet megtervezni. Figyelni kell az embereket. Oda kell figyelni rájuk, hogy megvédhessük őket, mert nem mindig tudják, mi jó nekik. Megjavíthatunk valamit, nem egy biciklit, hanem nagyobb dolgot. Megjavíthatunk egy embert.
Megérintett a halál gondolata. Elbűvölőnek találtam az áttetsző, légzéstől és mozgástól megfosztott test gondolatát. Nem értettem, hogy mindez mit jelent. Nem féltem. Előfordult, hogy kanyargó erekkel átszőtt csuklómat néztem, és erős késztetést éreztem rá, hogy megszakítsam a vonalak folytonosságát. Talán a halál volt a legkönnyebb és egyben leggyávább megoldás, hogy ne kelljen szembeszállni az élettel, közönyével, súlyával és aggodalmaival. Az az undorító érzés töltött el, hogy elbuktam. Mire jó tovább élni, ha ez csak vegetálást jelent?
Nem tudnám meghatározni a megszállottságot. Azt hiszem, az ember mindig magában hordozza. Gyakran elég egy semmiség, hogy kirobbanjon. Csendesen beléd fészkeli magát, lassan, alattomosan megtámadja lényed minden részét; de nagyon ravasz, iszonyúan mesterkedő, mert úgy tesz, mintha a barátod lenne, és mégis becsap. A szenvedés csupán következménye mindennek. Amikor megőrül az ember, a leggyakrabban észre sem veszi, mert nem fáj. A legfájdalmasabb a zuhanás. Az a pillanat, amikor rájössz. Én sem akartam látni a közeledtét. És aztán végül törvényszerűen földet értem.
Ha gyermek éveidben valakiben barátra leltél azt reméled, utadon végig kísér, majd mikor felnősz rájössz semmi sem ennyire egyszerű. Megtalál az első nagyobb pofon, amikor is ez a barát többé nem barát. Napok, hetek múlva már a tettei miatt annak sem neveznéd, de akármi is volt, neked ugyanúgy fáj, és nem akar enyhülni, a szív nem akar nyugodni, mert benne igazán bíztál. A feltétel nélküli gyermeki szeretet okán...
Hibák, mind elkövetjük őket.
Általában úgy kezdődik, hogy csupán jót akarunk
Például titkolózunk, hogy megóvjunk valakit,
Vagy kis távolságot tartunk attól a személytől, akivé váltunk.
Néha nem is tudjuk mekkorát hibáztunk, csak mikor már késő,
Vagy időben észrevesszük, hogy jóvá tudjuk tenni.
De minden hiba okkal történik,
Ezáltal megtanulod a leckét, amit máshogy sosem tanultál volna meg...
Remélhetőleg, többet nem követed el ugyanazt még egyszer.
Álmok:mindenkinek vannak.
Néha jók, néha rosszak...
néha azt kívánod, hogy elfelejtsd őket,
néha ráébredsz, hogy túlszárnyaltad őket.
Néha úgy érzed, végre valóra válnak...
és néhányuknak csak rémálmok jutnak.
De nem számít, miről álmodsz, mikor el a reggel,
a valóság beférkőzik és az álmok eltűnnek.
Chandler: Szeretnénk ha eljönnél az esküvőnkre.
Ch.Apja: Biztos?
Ch.: Boldoggá tenne minket...hölgyem.
Ch.Apja: A világért sem hagynám ki... oh Ne szomorkodjunk tovább! Még azt hiszitek, hogy nem borotváltam le a lábamat!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló