Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Jelentem hát a hölgyeknek s uraknak, Hogy míg önök itt ölébe csücsültek Pezsgős jókedvnek s rózsás hangulatnak, S mulatnak, Azalatt meghalt az öreg Náthán, Akinek bánat-batyu volt a hátán, Meghalt a könnyet mázoló, Vesékbe gázoló, Rossz portékákkal házaló Ó esztendő, S most új, vígabb élet kezdendő!
Talmud
Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem. Tarisznya húzza a vállam, Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot. A legszebbre most találtam, Hogy öntözzem, alig vártam. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár egy puszi.
Locsolni jöttem, nem titkolom, Szép szokás ez, úgy gondolom. Múljon vizemtől a téli álom, Bizony most én ezt kívánom. Ha a hatása múlik is esztendőre, Ígérem, itt leszek jövőre. S nem adok az illendőre, Locsolok kérdezés nélkül, nyakra, főre.
Urak, ma itt mindnyájunktól dupla kedvet kívánnak, Nevenapja van a háznak és a ház asszonyának.
Ajtó mögött állok, Piros tojást várok. Ha nem adtok, lányok, Estig is itt állok!
Legnagyobb cél pedig itt, e földi létben: ember lenni mindig, minden körülményben.
Évre évek múltak s azóta én sokszor vártam még gyermekként az évfordulatkor, hogy majd csúcsra érek s gyakran már-már hittem, látok is valamit, másszor legyintettem s Szilveszter csuszamló, sikongató éjén részegen pörögtem az év meredélyén.
Cinke szeméről foszlik az álom; csenget a csengő: itt a karácsony!
Itt van tehát: megjött az Új év, Mint biztató előlegem; Háromszázhatvanöt nap-éjre Halvány reményszínt hoz nekem.
Mint tenger köztük, annyi csak barátoknak a halál: egymásban élnek akkor is.
Hisz` mind itt kell legyen, ki abban él s szeret, mi mindenütt jelen.
Mennyei tükör, mely színről színre láttat, szabadon egymást s bűntelen.
Ez nyújt barátnak enyhet, legyen bár múlandó mind, a barát s a társ,
köztük a legtisztább kötelék mégis örök, mert halhatatlan.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló