Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Néhány ember azért született, hogy a folyó partján üldögéljen. Néhányan azért, hogy megcsaphassa őket a villám. Néhányuknak jó érzéke van a zenéhez. Vannak akik művészek. Vannak akik úsznak. Vannak akik értenek a gombokhoz. Néhányan színészek. Néhányan pedig...anyák. És vannak akik...táncolnak.
Talmud
Hibáztatni magamat nem fogom, hisz az élet minden perce egy újabb tanító pofon, minden újabb méter egy újabb mérföldkő..
Minden újabb csalódás egy újabb lépés,
S mikor az ember majd felnő, mitől a fejük fölül eltűnik a ködfelhő,
És megtanul tisztán látni, kevésbé kedvelt szemet szúró féllel is emberien bánni, bár az embertelenség határa mára már határtalan..tarts be egy-két szabályt és az életed nem lesz szabálytalan.
A szívem tört most össze, remegve nézek már a múltba
Könnyes szemmel állok egy körbõl kirúgva
Többet nem találkozunk, többet nem látlak már
Egy gyenge szellõ kellett, összedõlt a kártyavár
Nincs már több esélyem, nincs lehetõségem
Hogy szemedbe nézzek és kezedet elérjem
Rengeteg emlék után tanít meg az élet
Ragaszkodni mindenhez mit a jövõ széttéphet.
Megosztozunk most iker életünkön
Tiéd a vágy, enyém a szerelem
S kihullsz belőlem, mint az üstökös,
De emlékcsillag száz marad velem.
Kérünk Istenem szánj meg minket,
S bocsájtsd meg bűneinket!
Segíts, hogy hűek legyünk hozzád,
És, hogy az utat megtaláljuk hozzád!
Miért nem hagyod abba és lépsz végre tovább? Nem az számít, hogy mi volt a múltban, vagy hogy mi lesz a jövőben. Az ég szerelmére, maga az út a fontos. Nincs értelme végigcsinálni ezt a sok szarságot, ha nem élvezed az utat. És tudod mit? Mikor a legkevésbé várod, jön valami remek dolog, jobb, mint amiről valaha álmodtál.
Arcomat eltakarom, ne lásd, hogy szemem könnyes, ha más ölel át!
De emészt, éget a szótlanság!
Ha ennyire fáj,
Miért hazudom, hogy nincs ami bánt,
S hogy megleszek nélküled is ezután?!
Minden pillanatban mikor behunyod a szemeid, egy arc feldereng a távolban. A szemeidet nézi, de a szívedbe lát. Tudod, a múlt hibái örökre sziklába vésték történeted, de ha nem vigyázol meglehet, hogy a történet egyszer végleg véget ér!
Elevenek,
minden, mi kíntól megremeg,
égjen, hol laktok, kert, vadon táj -
s ágya körül,
üszkösen, ha elszenderül,
vakogjatok velem: Nagyon fáj.

Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek
halandók, amíg meg nem halnak.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló