Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Néha szavak nélkül kell megbocsátani. Érteni a szavakban ki nem fejezett bánat és a jóvátételre igyekvő szándék apró jeleit, s jelekkel felelni a jelekre. Felejteni ott, ahol feledésre van szükség, megróni máskor azt, akinek szüksége van a megrovásra. Az igazi megbocsátás, mint a szeretet általában, intelligens és leleményes. És alázatos is, legfőképpen talán alázatos.
Talmud
Volt már, hogy széttártad a karod, és csak pörögtél, pörögtél nagyon sebesen? Hát olyan a szerelem: zakatol a szíved és fejtetőre áll a világ. De ha nem vigyázol, ha nem szegezed a tekinteted egy nyugodt pontra, könnyen elszédülsz, tudod, és akkor nem látod, mi történik körülötted az emberekkel. És azt sem, hogy mindjárt elesel.
Így néznek vissza a volt szeretők,
Akik ma már nem szeretnek.
- De az élet észhez térít minket. Így van monsieur Anyegin?
- Engem nem térített észhez, Madame.
Mert Ő az a Hős, akit Gotham megérdemel, nem pedig akire szüksége van. Úgyhogy vadászni fogunk rá, mert Ő el tudja viselni, mert Ő nem egy Hős. Ő a néma védelmező. A figyelmes oltalmazó. A Sötét Lovag.
A támaszponton rémes a helyzet, menekülni kell,
Fedezékből fedezékbe, nem rejt semmi el.
Ki akarok törni, ki akarok szállni, túléltem az időt,
Felemelt fejjel arccal a falnak várom a következőt.

A párnákon még dúl a harc, a negyedik ütközet,
Újra meg újra meghalok és megütközöm veled.
A testek izzadt háborúját senki se veszti el,
Gyenge test küzd szemtől szembe
A gyilkos szerelemmel.

Szerelemharc - a drága vér,
Szerelemharc - megfizetsz mindenért,
Szerelemharc - akár az istenek,
Én nem veszíthetek.

Még tart a harc, a győzelem még mindig messze van,
Az utolsó ütközet, de nem adom meg magam.
Ha meg kell halni, így halok meg, gyönyörű halál,
Még egy percig hős lehetek a szerelem oldalán.
Nevess hisz így szeretlek.Vidámnak és kedvesnek lássalak, ha nem leszel velem.
Nehéz most messze menni, de könnyebb elviselni, ha rád majd így emlékezem.
Titokban sírhatsz, egy kicsit még. Na jól van most már ennyi elég!
A fa levelenként hullatja lombját: ha az emberek minden reggel megfigyelnék, hogy mit veszítettek az előző napon, észrevennék szegénységüket.
Zárva az ajtó és csendes kint az éj,
még mindig várok rá, hogy újra itt legyél.
Telnek az órák, és arra ébredek,
a remény eltűnt végleg, s én elveszítelek.
Azt mondtad érzed, hogy összetartozunk,
s ez volt a sorsunk. Most mégis kérdezem:
Mit ér neked a szívem, ha így dobod csak el?
Mit ér a holnap, ha várlak, de régen más ölel?
Mit ér neked, mit adtam, s hogy álmom végre teljesült veled?
A legszebb éjszakánk mit ért neked?
Ahogyan senkit,úgy öleltelek,
de tévedés csupán, hogy jól ismertelek.
Valakit láttam, de más vagy azt hiszem,
s az, aki nálam ébredt, már nem jön el sosem.
Az orvosom szerint eltorzult a közszolgálatmirigyem és kétoldali erkölcssorvadásom van - mormogta - és ezért fel vagyok mentve az Univerzum-megmentése alól.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló