Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Akit igazán szeretünk annak az elvesztése, fáj igazán.
A gyász és a fájdalom kéz a kézben jár!
Saját.
Talmud
Aki csak az igazságot keresi, az találkozik a legtöbb hazugsággal.
A hold már magasan ragyog,este van..de mégis olyan mintha nappal lenne,oly nagyon világított ez az égitest.Ilyenkor minden életre kel,az árnyékok,a szél hangja,a fák,a csillagok.Miért gondoljuk mi emberek hogy amikor besötétedik minden elalszik.Hiszen nem így van,nagyon nem.Ilyenkor felébrednek azok a dolgok amik nappal alszanak.Ilyen például a gondolat..nem olyan formában mint nappal,hanem álom képében éjszaka,hisz mindaz ami az adott napban/időszakban a fejünkben motoszkált az éjszaka megelevenedik.Én gyakran járok olyan helyeken amelyeket még talán nem is láttam,nem fedeztem fel sohasem.Az álmokban az a jó hogy nem szab határt a képzelet.Lehetünk szuperhősök de lehetünk hétköznapiak.Lehetünk üldözők de vadak is néha napján.Ezeken a helyeken gyakran álmodom szabadságról,kalandról,barátokról és szerelemről...Néha amikor felébredünk elfog az érzés,hogy bárcsak folytathatnánk,bár igazából is átélhetnénk,de ilyenkor rádöbbenünk hogy ez nem más csak egy álom,mely gyakran az is marad.Olyan is előfordul mikor örülünk neki hogy vége, nincs úgy valójában ahogy agyunk által lett megszülve néhány dolog...
Bárcsak cseppfolyóssá válna szíved, mely a sivatag végtelen, száraz gyűlölet porával lenne körülzárva. Tengernyi homok közt évekig keresve az igaz oázis fájdalom csillapító helyére vágyva, harcolnál az utolsó csepp szívedig. Végül majdnem teljesen kiszáradva megtalálod az oázist, hol megleled szíved éltető folyadékát; melynek neve szeretet! S elillan a délibáb...
Ostobának érzed magad, hiszen eddig azt hitted szeretnek… és aztán nehéz beletörődni az igazságba. Jobb álomvilágba élni és elkerülni a szomorú igazságot, de aztán mikor felébredsz az álomból jó nagyot pofára esel. Annál nagyobbat csalódsz ,minél hosszabb ideje álmodozol.
Gyermekként mennyit álmodtunk..barátokkal vígan futkározva, merészen alkotva, teljes napokat bandázva..nem szabott határt semmi gondolatainknak..képesek voltunk dolgokat megálmodni,bátran nekiállni,igaz ezek gyakran álmok maradtak de mi akkor sem törtünk le, hiszen az egész csak a játékokról szólt..
Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
Nem bírom tovább… Néha azt hiszem jobb lesz, de nem igaz. Mindig ugyanolyan. Csak sírok és gondolkodok hogy igazán ki is szeret. És akkor azt gondolom mindenki becsapott … senki nem szeret csak elhitetik velem… És lehet hogy ez az igazság … ha megkérdezném ki szeret akkor sem mondanák meg az igazat. Mert az igazságot nem könnyű kimondani …inkább hazudnak mert azt könnyeb kimondani. De abba bele sem gondolnak hogy a másiknak milyen nagy csalódás fogja érni. Mert mindenki csak magával foglalkozik. Nem értenek… nem tudhatják hogy milyen érzés. Talán még nem csalódtak senkiben. Lehetséges , hogy csak én vagyok ilyen hülye.
Az igaz barát olyan, mint a levegő. Amíg mellettünk van, észre sem vesszük. De amint eltűnik, hiányzik. Hiányzik, mint az oxigén a tüdőnkből. Megfojt a tudat, hogy hagytam úgy elmenni, észre sem vettem, mikor eltűnt mellőllem. De mire észrevettem, már késő...
Az az ember akar igazán valamit, aki nem törődik a hogyannal.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló