Kiemelt kategóriák
»
» Szerelmes SMS
» Születésnap
» Élet
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A remény, az amely téged éltet, egy halovány fénysugár, amely bellengi napjaid, úgy vágysz te ő reá.
A mosoly, az ami már nem a régi, s tán már nem is neked szól, de az elképzelt világod a boldog perceket idézi.
A szeretet, amely már egy fakó múltból maradt meg, s ahogy telnek éveid, úgy múlik el.
A fájdalom, ami megmaradt gyötör, kínoz, a szíved s lelked szorítja, de nem söpörhetet el.
A remény, a mosoly, a szeretet s a fájdalom, ezen dolgok mind, ami a múltad s jövőd vagyon, mert gyenge vagy és magányos, hogy ezt megfoszd magadtól.
Talmud
Küldje be kedvenc idézetét »
Ha elveszítenél, tudd hol keress.
De mivel a szívem a te lelked,
s a te lelked az én szívem;
így mindig visszatalálok hozzád.
Mert egyek vagyunk, s egyek leszünk;
és mikor hideg arcunk összeér,
egy új szív születik.
Istenem! Azért voltam-e kevés ideig boldog, hogy örökre boldogtalan legyek?
Csalódás, Élet,
Abbahagyjam? - kérdem…
NE! - a válasz rövid, de értem…
És tovább kényeztetem érzékeidet...
Nyelvem, kezem… mindenem azért mozdul,
Hogy Neked örömet szerezzen…
S' a pillanatban - mikor finom mozdulattal megfogod fejem,
Már érzem ajkaim közt tested mézédes nedveit...
Ahogy a számban lüktetve áradsz szét...
Ölelő ajkaim mögött - nyelvem finom simításával
Nyújtom még... fokozom a kéjt...
Szinte felfallak,... csókollak, nyalogatlak még...
Mindaddig... míg tested elcsitul...
S' aztán az élvezetre könnyű álom vetül...
Ha nem tudsz elfogadni, hát így jártam. De nehogy azt képzeld, hogy akár egy pillanatig is érdekel. Számítottál, a fontossági listám vezető helyén kaptál helyet, s a kölcsönösségben bízva, vakon elhittem minden szavad. Nyilván ostoba voltam, egy naiv, szeretetre éhes kislány, aki többet képzelt a helyzetbe. Belefáradtam! Meguntam a játékot, nem vagyok egy báb, amit ide-oda lehet rakosgatni, én nem szeretem, ha irányítanak. Az életemet szeretem én egyengetni, még ha néha a folyóm ki is siklik a saját medréből. Néha magányos vagyok és tényleg nem könnyű, de ezt az árat bármikor megfizetném, csakhogy végre kitalálhassam mihez is óhajtok kezdeni az életemmel. Ha kell mindennap lefekvés előtt hálát adok az atyaúristenek, hogy ezt is túléltem, ezen is túl vagyok. Nem ragaszkodom többé hozzád, nem alacsonyítom le s alázom meg magam újra és újra mert nincs értelme. Mert itt most nem a szerelem, hanem önmagam megtalálása a tét!
Akarat, Élet,
Keménynek kell lenni! Nem hitegetni saját magadat, hanem belátni, hogy sajnos hülyét csinálsz magadból. Itt az ideje, hogy átértékeld az életed, gondolj már bele, hogy mit csinálsz, és hogyan viselkedsz! Vedd már észre, hogy rossz úton haladsz. Nem tűnik fel, hogy akiben te vakon megbízol minden rohadt telefonhívásával hülyére vesz? Nem potyognak le a tantuszok, hogy csak próbára tesz? Teszteli, hogy meddig bírod? Meddig vagy képes abba a fene nagy szeretetedbe kapaszkodva elviselni a megaláztatást? Hahó! Van ott benn valaki? Ha változtatni akarsz, akkor tegyél érte. Egyetlen pasi sem éri meg ezt a kínlódást. A kétségbeesett kapálózásodról meg már nem is beszélve. Gyerünk Csipkerózsika, ébredj már fel!
Csalódás,
Végigröhögjük az összes órát,
Ez már enyhén kiidegeli az összes tanárt.
Persze beszólások is akadnak bőven,
A magyar tanárnő rajtunk nevet közben.
Istenemre mondom, nem volt még ilyen padtársam,
Ilyen lökött lányt, mint te, talán még nem is láttam.
De ezt persze nem bánom,
Sőt... imádom!
Fél éve a hétfő még nekem is egy utálatos nap volt,
De ez azóta sokat változott.
Az UBI számunkra nem azt jelenti, hogy hol,
BLUGYBLUGY: ha baja van így szól.
Ne feledd... egy uborka sosem sír,
De asszem ez nem új hír.
Hívhatsz bárkit UFO-nak, büdösgollamnak,
Reméled, így nyugton maradnak.
A legjobb, hogy nem esik le nekik semmi,
Profik vagyunk... ennyi
Röhögj Rómeón, Júlián, a tupírozott kecskén, nemtom van-e lázad,
Jaj anyám... add el a házat.
Gyerek,
Minden tettemmel a boldogságod keresem,
Napfényed leszek a legfagyosabb reggelen.
Bú s bánat idején letörlöm a könnyedet,
Szürke hétköznapból varázsolok ünnepet.
, Boldogság,
Egyszerre érezte, hogy közel a pillanat, amikor a vágy szavakat talál, s ő talán megmondhatja végre (...) egész világának azt a 'mindent'. Érezte most, hogy ez a szónoklat nem lesz hosszú. Talán csak azt mondja: 'elég' vagy 'elmegyek'. Egyetlen szóban elfért, amit egész életével mondani akart. De ezt az egyetlen szót nem mondhatta el egyetlen pillanattal elébb, csak amikor itt volt az ideje. Most történt valami, benne és körülötte, talán születése pillanata óta először 'történt' valami.
A versek akár a gyerekek. Szeretnek olykor a szülők köré gyűlni, körbeülni őket, lábukhoz kuporodni, áhítattal figyelni minden egyes rezdülésüket. Kíváncsiak, folyton érdeklődőek: hogyan születtem, miért születtem, vártatok rám, ilyennek képzeltetek? Önmagukat kereső keserű út kezdete. A versek akár a gyerekek. Lehetnek fáradtak, energikusak, simulékonyak olykor hamisan huncutak. Nem lehet haragudni rájuk. Sokszor értelmetlenül idegennek hatnak szavaik, melyek sérülékeny lelkük bölcsőjéből szállanak a nagy, ijesztő világ vákuumába. Ezek idővel mind értelmet nyerő, igazán mély jelentésekké válnak.
Élet,

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló

info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom