Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
„Az élet furcsa, zegzugos útjai sohasem oda vezetne, ahová eleinte hisszük. Az ember még csak nem is sejtheti a végzetét.”
Talmud
„Minden kapcsolat történés, valahonnan valahová tart. Erre kell figyelni. Úton vagyunk-e még? Vagy már csak ismételjük magunkat? Mit "hoz ki" belőlünk az együttélés? Jót? Előre lépést, derűt, szabadságot, munkaképességet? Rosszat? Idegességet, beszűkülést, rosszkedvet? A kapcsolat változik, és benne változunk mi is. Előfordulhat, hogy az utak szétágaznak. Ha tartósan úgy érezzük, hogy már nincs dolgunk egymással, harag és gyűlölet nélkül is el lehet búcsúzni. Azonban sokszor a másikra haragszunk, mert nem olyan vagy nem vált olyanná, amilyennek elképzeltük. Pedig nem tehet arról, hogy nem vagyunk elég jó emberismerők, és olyat kértünk, amit nem tud megadni. Elmenni könnyen kell, ahogy a levél leválik a fáról. Elmenni egyszer szabad csak és véglegesen. Egy foghúzás rossz, de elviselhető. De ha mindennap húznának rajta egy keveset - azt nem lehetne kibírni. Az ilyenfajta szétválásban tönkremegy két ember.”
"A mosoly egy útlevél, amellyel bárhová eljuthatsz."
"A jó lányok a mennybe jutnak, a rosszak bárhová..."
"Nem az számít, hogy sikert arassunk valamiben, hanem az: Igenis tartozni valahova!
Ahol jó szemmel néznek ránk. Érezni én igenis odatartozom, mert te is ott vagy és ott is maradsz örökre! Ezért üzenem neked e pár sorral:
Kicsi szíved sose nyíljon másra csak a szépség s jóság befogadására!"
"Nem az számít, hogy sikert arassunk valamiben, hanem az: Igenis tartozni valahova!
Ahol jó szemmel néznek ránk. Érezni én igenis odatartozom, mert te is ott vagy és ott is maradsz örökre! Ezért üzenem neked e pár sorral:
Kicsi szíved sose nyíljon másra csak a szépség s jóság befogadására!"
"Erős a sodrás és elvisz az ár, más csókol, más szeret és más karja zár. De emléked őrzöm, szívembe temetem, bárhova bújsz, én sosem feledem."
Ha szeretsz ad a kezed, és ne kérdezd, hogy ki vezet. Ne kérdezd, hogy hová megyünk, csak azt akard, hogy örökké együtt legyünk.
„Néha idegenként kezelt a város minden élőlényt ... betolakodóként, akiknek semmi helye az utcáin.Most is tartotta távolságot, elefántcsonttornyain megbújtak a mindennapi életüket élők,s abban a biztos tudatban dolgoztak, hogy lesz este hova hazamenniük ,s fogadja őket valaki ...”
„Csak ha leereszkedünk a szakadék mélyére, akkor találjuk meg az élet kincseit. Ahol összerogysz, ott lapul a kincs. Amit keresel, az éppen abban a barlangban rejlik, ahová félsz belépni.”

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló