Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Elveszíteni valakit... Régebben mindig úgy gondoltam, hogy bizonyos dolgokat, embereket, csak a halál vehet el tőlem örökre. Pedig sokkal kevésbé drámai módon is elveszíthetünk valakit, ha eljön egy pont, és megszakad valami. És onnantól fogva nem beszélünk vele, nem az ő mosolyával ébredünk minden reggel, nem érinthetjük meg szabadon minden porcikáját, és nem legeltethetjük rajta a szemünket. Soha többé. Ez a fajta elválás is ugyanolyan végleges tud lenni, mint a halál. És ugyanúgy fáj.
Talmud
Te vagy a gonoszság forrása
Minden halandó csábítója
Te adtad a fájdalmat
Mely annyi szívet megszaggat
De adtad a könnyet
Mely könnyít
A bánaton
Te adtad a tudást
A Földre jutást
Te hoztad a Szennyre a szennyt
A Sötét Mennyt
Poklot, halált, rothadást
Mégis van, aki imád
Úgy tekint rád
mInd Szent attyára
Te vagy a múlt, a jelen, s jövő
Az élet röpke, gyorsan eljő
A Halál
A te sötét szívű angyalod
Sataniel, átkot szórtak fejedre
Mert megtetted, mit megkellett
Én imádlak, most is fohászkodom
Enyhíts fájdalmamon
Küld rám döghozó angyalod
Had ragadjon
Fogja meg állam
Csókoljon meg lágyan
Utolsó pillanatomban látom
Teljesült kívánságom
A Révész vezet
Tudom, kihez megyek
Sietek hozzád, Nagyuram
Tudom , nálad lesz jutalmam
Téged szolgáltalak éltemben
Téged szolgállak holtomban
Hű szolgás vagyok
Semmit nem kapok
Csak szolgállak
Dicsőítlek
S mind azért teszem
Mert te vagy a mindenem
Száműzött, Dicső Angyal!
Téged imádlak minden pillanatban
Jutalmam a vágyam
Vágyam a szolgálatom
Nászágyad férgektől hemzseg
S szavadra én már benne fekszek
Teljesen a tiéd vagyok
Tégy, amire vágyol
Drága Sátánom!
Nem hittem volna, hogy így végződik.
Vég?
Nem. Az út nem itt ér véget.
A halál csupán egy másik ösvény melyre mind rá lépünk.
Amikor a világ szürkeeső függönye visszagördül,
S minden ezüstös tükörré válik, akkor meg látod.
Mit Gandalf? Mit látok?
Fehér partokat, azon túl egy távoli országot mely zöld és napsütötte.
Hát, ez nem is rossz!
Nem. Nem bizony.
Mikor a hit már sem ér semmit
Hazug papok prédikálják intelmit
Egy ál Istennek, ki rég elhagyta híveit
Az élet kínokkal telítve lett
Leányanyák szülnek leányanyát
Liliomtipró férfiú barbárt
Lassan senki sem akar élni e földön
Hol már uralkodó faj a szörny
Vámpír les a házak árnyékában
Semmi jó nincs szándékában
Mumus veri szekrényed ajtaját
Félelmedre hamar gyógyír a halál
Fájdalom könnyeit elsírtad már rég
Fohászod kései
Kipusztul az ember a Földről
Az Alvilág lesz minden, mi jövő
A Sátán az úr,
S a szörnyek faja ismét felvirágzúl.
Ha minden könnyed elsírtad, s fájdalmad nem szűnik, egy gyógyír van hát: simogasson a Halál!
Ne jöjj el sírva síromig,
Nem fekszem itt, nem alszom itt,
Ezer fúvó szélben lakom,
Gyémánt vagyok fénylő havon.
Érő kalászon nyári napfény.
Szelíd esőcske őszi estén.
Síromnál sírva meg ne állj,
Nem vagyok ott, nincs is halál.
Minden, ami rendszer - vallásos, politikai, gazdasági, szellemi rendszer -, halálos veszedelem, merénylet az élet eleven rendje ellen.
A Halál nem válogat, és nem kérdezi soha, mit szeretnénk: menni vagy maradni.
A Halál jön, választ, s ha egyszer kiválasztott, semmit sem tehetünk.
Az emberben nem marad más, csak a remény. A remény és a hit, hogy Odaát minden jobb lesz...
Az a nap biztosan el fog jönni. Holnap, vagy 50 év múlva, de eljön. (Ayrton Senna a halálról)
A halál elkerülhetetlen ígérete már születésünkkor megpecsételi mindannyiunk sorsát. De mielőtt ez az ígéret betartatik mind azt reméljük hogy történik velünk valami, legyen az gyönyörteli szerelem ,vagy békés családi élet, esetleg gyötrelmes veszteség mind arra vágyunk, hogy megtapasztalhassunk valamit ami értelmet ad életünknek. De a szomorú valóság az hogy nem minden élet nyer értelmet, egyesek a számukra ezen a bolygón kimért időt a partvonalon ücsörögve töltik, arra várván, hogy történik velük valami, míg késő nem lesz.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló