Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Itt a húsvét, eljött végre
A szép lányok örömére
Mert a lányok szép virágok
Illatos víz illik rájuk
Ne fuss hát el, szép virágom,
Locsolónak csók jár, három.
Talmud
Adjon az Isten minden jot,
Bekesseget, buzat, bort!
Ha ehes vagy kenyeret,
Ha szomjas vagy hus vizet!
Telire kabatot,
Ha meleg van arnyekot!Oromben bunban hu tarsat! baj betegseg elkeruljon
S az Uj Ev derusen kezdodjon!
Adjon Isten minden szépet,
Irigyeknek békességet,
Adjon Isten minden jót,
Hazug szájba igaz szót.

Hontalannak menedéket,
Éhezőknek eleséget,
Tollat író kezébe,
Puját asszony ölébe.

Legényeknek feleséget,
Szegényeknek nyereséget,
Áfonyát a havasra,
Pisztrángot a patakba.

Istenhitet a pogánynak,
szeretőt a leánynak,
Szép időben jó vetést,
Szomorúknak feledést.

Sarkvidékre hideg telet,
Az árváknak jó kenyeret,
Fegyvereknek nyugalmat,
Szelíd szónak hatalmat.

Betegeknek egészséget,
Fuldoklóknak reménységet,
Vitorlának jó szelet,
Napfényből is öleget.

Jó lövést az ordasokra,
Nyíló ajtót vaskapukra,
Vándoroknak fogadót -
Isten adjon minden jót!
Összecsapnak a feje fölött a hullámok.
Simogatsz, becézgetsz, érzem már a lábam között a nedvességet, lassan a hátamra fektetsz és gyengéden levetkőztetsz... Hurrá! Új pelust kapok!
Ez nem katasztrófa csak karácsony, cseng a csengő csingiling a faágon, kint hull a pelyhes és csendes az éj, ez az év is lassacskán véget ér.
"A hit egy ok nélküli ség valamiben, ami logikailag lehetetlen."
„Győzött a férfi - győzött a nő. Csupa psrrhusi győzelem! Győzni csak a pillangószívnek szabad.”
"Ne becsüld túl az életet, játssz vele, ha játszik veled. Koronája hamis arany, kopogtasd meg, fahangja van. Ne becsüld le az életet, bárha sokszor eltévelyeg, tlen hozzád, lelke ledér, pár könnycseppet mégis megér..."
„Hogy mit jelent hattyúnak lenni? Úgy siklani, mint az álom? Fenségesen a tó sima tükrén... És nem menni soha a partra. A szárazon, ahol az emberek járnak, ügyetlen a hattyú. Tán nevetséges is. Ha végigtotyog a parton akkor egy másik madárra hasonlít. Egy libára. Ott kell maradnia a tó tükrén. Némán, fehéren, fenségesen. Nem repülni, pedig madár. Egy dalt tudni, és nem énekelni. Egy életen át, mindhalálig. Emelt fő, vös közöny azok iránt, akik a partról bámulnak. És a dal? Soha...”

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló