Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A versek akár a gyerekek. Szeretnek olykor a szülők köré gyűlni, körbeülni őket, lábukhoz kuporodni, áhítattal figyelni minden egyes rezdülésüket. Kíváncsiak, folyton érdeklődőek: hogyan születtem, miért születtem, vártatok rám, ilyennek képzeltetek? Önmagukat kereső keserű út kezdete. A versek akár a gyerekek. Lehetnek fáradtak, energikusak, simulékonyak olykor hamisan huncutak. Nem lehet haragudni rájuk. Sokszor értelmetlenül idegennek hatnak szavaik, melyek sérülékeny lelkük bölcsőjéből szállanak a nagy, ijesztő világ vákuumába. Ezek idővel mind értelmet nyerő, igazán mély jelentésekké válnak.
Talmud Élet,
Igazából nem tudom,hogy mi a bajom,
Csak könnycseppet érzem az arcomon,
Féltem újra megszerezni egy fiút,
De már túl késő innen már nincs kiút,
Miattad sírok, miattad élek,
Elveszíteni őt, ettől félek.
Fájdalom, Aggódás,
"Semmi sem lehetetlen, csak türelem és szeretet kell hozzá"
Szeretet, Élet,
Én elvesztettem azt a kutyát aki a legtöbbet jelentett nekem úgy éreztem rá mindig számíthatok és megbeszélhetem vele a gondjaim igaz hogy soha nem válaszolt de már az is megkönyebbülés volt hogy kiadhatom magamból olyan volt mint egy nem is tudom aki olvassa godoljon bele hogy ki áll hozá a kegközelebb és még annál is többet jelentett számomra.
Búcsúzás,
Sokan nem tudják mit jelent egy kutya.
Azt hiszik hogy megetetik és elviszik sétálni utánna már nem kell vele foglalkozni DE amikor beteg és lehet hogy megfog halni akkor döbben rá az ember hogy még egy ilyen rendes kutyát soha nem fog találni és rádöbbenünk arra hogy nem is foglalkoztun szeretett kiskutyánkal.
Betegség, Aggódás,
Nincs rosszabb, kínzóbb fájdalom annál, amikor belegondolsz hogy elveszítetted az aki legtöbbet segített és csak rá számíthattál.
Búcsúzás,
Ki lesz majd, ki fogja reszkető kezemet,
Ki simítja majd meg ,őszülő fejemet,
Ki fog értem majd, imát mondani,
S ki fog majd síromra,virágot hordani!?

Van-e még valaki,kit érdekel a sorsom,
Van-e kit érdekel,vállamon mit hordok,
Van-e ki megkérdi,segítsek cipelni,
Segítsek válladról,e terhet levenni?

Nincs senki,.kit jó szándék vezérel.
Együtt kell élni ezzel a teherrel
Ne várj segítséget,nem is adnák ingyen,
Én vagyok a múlt,s leszek a minden!


Aggódás,
Remi tisztára olyan volt, mint egy kisgyerek. Valamikor régen, franciaországi magányos iskolás éveiben mindent elvettek tőle; a nevelőszülei csak bedugták különböző iskolákba és rá se bagóztak; lekezelték és sorban kirúgták mindegyik iskolából; aztán csak járta a franciaországi utakat és káromkodásokat rakott össze az ártatlan szótárából. És most mindent vissza akart szerezni, amit elvesztett; és mivel elvesztette mindenét, nemigen volt esély arra, hogy valaha is végez a visszaszerzésével.
Alkalmazkodás,
Valakinek a lovaglás csak egy hobbi, de számomra az életet jelenti
Élet, Boldogság,
...pontosan tudta, hogy soha többé nem lesz köztük semmi, soha többé nem lehet köztük semmi, az élet olykor ad egy esélyt, gondolta, de ha az ember túl gyáva vagy határozatlan, és nem ragadja meg ezt az esélyt, az élet visszaveszi a kártyáit, létezik az a pillanat, amikor az ember megtehet valamit, és övé lehet a boldogság, ez a pillanat eltarthat néhány napig, olykor néhány hétig, legfeljebb néhány napig, de csak egyszer, egyetlenegyszer fordul elő, és ha az ember később vissza szeretne térni ehhez a pillanathoz, az egyszerűen lehetetlen, nincs már helye a lelkesedésnek, a hitnek és a bizalomnak, marad a csendes beletörődés, a kölcsönös, szomorú szánalom, a haszontalan, de biztos tudás, hogy valami megtörténhetett, létrejöhetett volna, de egyszerűen méltatlannak bizonyultunk az adományra.
Élet,

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló