Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
S lám itt vagyunk együtt.
Szemünk a tájra mered,
s lélegzetünk egyszerre ered.
Izmunk egyszerre feszül,
szívünk egyszerre ver,
a barátságunk összetart,
s kettőnk lelke összeforrt.
Hiszen amitől félsz,
nem szégyellem,
énis rettentően félek.
Ami boldoggá tesz téged,
az engem is boldoggá tesz.
Mindent elkövetek,
hogy boldoggá tegyelek.
Talmud
Sok dolgot rosszul tettem,
De csak egyet szerettem.
Ha beteg volt segítettem,
Ha dühös volt nem figyeltem
Hiszen tudtam, másnap reggel
Ő kérne, hogy felejtsem el.
Ó, miért csak rátok figyeltem???
Saját gondjaim nem érdekeltek,
Azt akartam mindenki legyen boldog.
Hát ezt érdemlem én most???
Nem! Soha nem akartam ezt igazán..
Bár megfordult a fejemben egy sötét éjszakán.
Légy boldog egy másik lánnyal, hát,
Szeretném, ha gondolnál rám néhanapján!
Ne mondja senki se, hogy hiányozni fogok!
Az életem darabokra omlott..
Amikor itt hagyom ezt a világot,
Gondolj arra, hogy volt, aki túl sokat hibázott.
Emléke visszacsillog
s olykor arcomra tűz,
arcomra, mely fakó
s elmúlt évekbe néz.
Fényes volt, mint a csillag,
forró volt, mint a tűz,
fehér volt, mint a hó
s édes volt, mint a méz.

Még néha visszacsillog,
de már nem bánt, nem űz,
enyhén simogató,
mint hűs, testvéri kéz:
Lehullott, mint a csillag,
elhamvadt, mint a tűz,
elolvadt, mint a hó
s megromlott, mint a méz.
Alvás... a legkönnyebb dolog.
Csak... lecsukod a szemed.
De sokunknak az alvás felfoghatatlannak tűnik.
Akarjuk, de nem tudjuk hogyan fogjunk hozzá.
De egyszer szembeszállunk a démonainkkal...
A félelmeinkkel...és segítségért fordulunk egymáshoz...
Az éjszakák nem olyan ijesztőek, mert
Észrevesszük, hogy nem vagyunk egyedül a sötétben.
Szemben velem üveghegyek,
a tetejük cukorsüveg.
Tejfehér a határ,
Télapó erre jár!

Lába nyomán zúzmara,
havas, jeges az útja.
Kíséri a förgeteg,
meghozza az ünnepet.
Fogta a kantárt, és átvezette a lovat az útra. Jonatán követte. Amikor kiértek az útra, Jonatán leszállt a lováról.
- Kérlek, atyám, vedd az én lovamat, hadd menjek én gyalog.
- Ülj vissza a lovadra – fordult hozzá Fülöp szigorúan -, és hagyd abba a vitát! De gondolkozz el azon, hogy mi történik és miért.
Jonatán zavarba jött, de visszaült a lovára, és nem szólt többet.
Kingsbridge felé fordultak. Húszmérföldnyire volt. Fülöp nekiindult. Csodálatosan érezte magát. Remigius visszatérése kárpótolta a kőfejtőért, sőt. Veszítettem a bíróságon, gondolta, de ott csak kövekről volt szó. Amit megnyertem, az végtelenül értékesebb.
Ma megnyertem egy ember lelkét.
Londonban nyugszik a lovag, pápa tette sírba,
Munkája gyümölcsét szent harag torolta.
Sírján keress gömböt, noha úgysem leled,
A rózsa méhének titkát súgja neked.

Vár rátok a Szent Grál az ősi Roslinban,
Hol penge és kehely őrzi a kapukat.
Nagymesterek műve méltó nyughelyet ad,
Örökre megpihent a csillagok alatt.

A két egymásba fordított piramis...tökéletesen illeszkednek egymásba.

Sose vesszük észre azt, ami ott van a szemünk előtt. Nemde?

Azok vagyunk, akit védünk. Az, amiért kiállunk.

A férfi és a nő...összeolvasztva.
- "There is always something better
coming around the corner." Maybe that is what that lady should do.
Wait for something better to come around the corner.
- Maybe.
- But if she is not careful, she could spend her whole life waiting.
Amikor azt gondolod, hogy végre van egy perc az életedben, amire már régóta vártál, és amiről azt hiszed, hogy tökéletes, és hogy örökké fog tartani, akkor rá kell döbbenned, hogy egyszer minden jónak vége szakad. És hogy ez a te esetben különösen így van. Ilyenkor azt gondolod, hogy téged nem illet meg a boldogság csodás érzése, vagy talán nem is létezik ilyen. Azt kérdezed magadtól, hogy mit tettél rosszul, mit kellett volna ahhoz elkövetned, hogy az a perc tényleg örökké a tiéd maradjon, az életed egy részét magába foglalva. Aztán felébredsz az álmodozásodból, és újra ott találod magad a szörnyen kietlen, puszta világban. Ahol olyan egyedül vagy, hogy szinte láthatatlan, érzékelhetetlen a személyed környezeted számára. Amikor azt látod a világ nélküled is ugyanúgy forog tovább és, hogy abszolút nem vagy meghatározó senki és semmi életében. Ugyanúgy neked sincs olyan személy az életedben aki az életet jelentené, és ez ellen akármennyire is akarsz, nem tudsz harcolni, hiszen talán a sors akarta így, talán te magad tehetsz róla, nem tudni... De azt tudod, hogy bárki bármit mond, te érzed, hogy ez az érzés soha nem fogy el belőled. Nem tudod senkivel sem megosztani, hiszen senki nem ért meg téged, nem tud osztozkodni a magányoddal. Azt látod, hogy mindenkit megillethet a boldogság körülötted, csak te vagy az, aki örökre a sötétségbe zárkózva éled életed egy konzervdobozban, és arra vársz, hogy végre jöjjön valaki, aki kinyitja ezt a dobozt és megmutatja neked milyen is az igazi világosság...
Peace cannot be kept by force.
It can only achieved by understandig.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló