Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Hibáztatni magamat nem fogom, hisz az élet minden perce egy újabb tanító pofon, minden újabb méter egy újabb mérföldkő..
Minden újabb csalódás egy újabb lépés,
S mikor az ember majd felnő, mitől a fejük fölül eltűnik a ködfelhő,
És megtanul tisztán látni, kevésbé kedvelt szemet szúró féllel is emberien bánni, bár az embertelenség határa mára már határtalan..tarts be egy-két szabályt és az életed nem lesz szabálytalan.
Talmud
A fájdalom önmagában egy nehéz érzés, amit az emberek sokszor nem tudnak elfogadni. Valahol bennük van egy kis fény, a remény, hogy majd jobb lesz. De mikor? Mikor lesz jobb? Nem lesz jobb sosem. A fájdalom benned marad ég és mar de ki kell bírni, csak gondolj arra a kis fényre. Ami ott ég benned. És hogy ha teljes szíved fogja diktálni, akkor a kis fényből egy közeli, sokkal nagyobb láng fog égni.
Az ember soha nem szabad, mert az is fogja, kötözi, amit alkotott.
Fekete tintával fehér lapra írok,
Sötét könny hull, pedig fényes nappal sírok...
Kívül vidámság, arcomon mosoly ragyog,
Belül keserűség s magány foglya vagyok...
Megfogalmazott kérdések, meg nem kapott válaszok. A helyzet romlik, az idő száll! Még egy kérdés..meddig várhatok?
-Mikor smárolunk?
-Reggel is szeretni fogsz még ?
-Örökkön örökké Édes...
Ez csak egy érzés...pont olyan mint száz más, mondd miért fáj úgy mégis? Miért nincs rajta áldás?
Egy éjszaka kellett, nálad vagy nálam, úgy ki voltam égve, nagyot hibáztam.
Most szeretnék mindent semmissé tenni, kifogytam a szóból és nem maradt semmi.
Csak szerelmünk éltet, visszaálmodom újra, csókjaid emléke rámvirrad néha.
Egy páratlan páros voltunk mi ketten...
Jobb éhezni, mint egyedül lenni. Mert amikor egyedül vagy - és nem a választott magányról beszélek, hanem amikor kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy egyedül vagyunk -, az olyan, mintha már nem is lennél az emberiség része.
Jól tudom: a fényt a szemem itta, a dalt a fülem fogta, a simogatást a kezem érezte, szép utakon a lábam vitt, és a gondolatok a fejemben születtek, mint az ég távoli villódzása, de mindezt a szívem gyűjtötte össze, és belőle lett minden, ami Szeretet.
Ami után kapkodsz, elvész. Amit elengedsz, megfogod. Karodba röpülnek a fecskék, S magadra hagynak a csillagok.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló