Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Így megy ez: egyik nap a másik után, egyik étkezés a másik után. Egy adott pillanatban csak egyszer veszünk levegőt, egy adott percben csak egyfajta fájdalmat érzékelünk. A fogorvos egyszerre csak egy gyökércsatornát vesz kezelésbe; a hajóépítők egyszerre csak egy hajót ácsolnak. Ha az ember regényírással foglalkozik, csak oldalról oldalra haladhat. A többi - mindaz, amit tudunk, mindaz amitől félünk- elmarad mellőlünk. Katalógusokat böngészünk, meccset nézünk, elhatározzuk, hogy az AT&T telefontársaság helyett inkább a Sprinthez csatlakozunk. Számláljuk a madarakat az égen, és hiába halljuk a közelgő lépteket a folyosóról, nem fordulunk hátra; azt mondjuk, igen, igen, a felhő gyakran emlékeztet másvalamire - halra, egyszarvúra, lóháton ülő emberre-, de azért igazából csak felhő marad, semmi más. És még ha villám kél belőle, akkor is azt mondjuk: ó, ez csak egy felhő, és figyelmünket máris leköti a következő étkezés, a következő fájdalom, a következő lélegzetvétel vagy a regény következő oldala. Hát igen - így megy ez...
Talmud
Nem tudnám meghatározni a megszállottságot. Azt hiszem, az ember mindig magában hordozza. Gyakran elég egy semmiség, hogy kirobbanjon. Csendesen beléd fészkeli magát, lassan, alattomosan megtámadja lényed minden részét; de nagyon ravasz, iszonyúan mesterkedő, mert úgy tesz, mintha a barátod lenne, és mégis becsap. A szenvedés csupán következménye mindennek. Amikor megőrül az ember, a leggyakrabban észre sem veszi, mert nem fáj. A legfájdalmasabb a zuhanás. Az a pillanat, amikor rájössz. Én sem akartam látni a közeledtét. És aztán végül törvényszerűen földet értem.
Ha gyermek éveidben valakiben barátra leltél azt reméled, utadon végig kísér, majd mikor felnősz rájössz semmi sem ennyire egyszerű. Megtalál az első nagyobb pofon, amikor is ez a barát többé nem barát. Napok, hetek múlva már a tettei miatt annak sem neveznéd, de akármi is volt, neked ugyanúgy fáj, és nem akar enyhülni, a szív nem akar nyugodni, mert benne igazán bíztál. A feltétel nélküli gyermeki szeretet okán...
Dalolj, ha belül fáj is, nevess ha zokogni kell, tanulj meg szenvedni, s akkor boldog leszel.
A futás soha nem egyszerű testedzés volt számára. Eljutott arra a pontra, amikor a futás már nem esett nehezére, mintha nyolc kilométer megtétele kevesebb energiáját emésztette volna fel, mint az újság elolvasása. Inkább egyfajta alkalomnak tekintette az elmélkedésre, ritka lehetőségnek az egyedüllétre.
Búcsúzni könnyű,de feledni nehéz. Mert a szív a múltba ezerszer visszanéz. Meglehet, hogy könnyen nevetve búcsúzunk. Mégis fájni fog ,ha újra találkozunk. Nem tudja senki, hogy erről ki tehet, de akkor majd búsan lehajtod a fejedet. Megállnál százezerszer, ám mégis tovább lépsz, mert búcsúzni könnyű, de feledni nehéz.
Ha kigyúlnak az esti fények, kigyúlnak a vágyak. Csillagfényes éjszakákon, én is téged várlak. Tudom jól, hogy minden mindhiába, de oly jól esik várni. Hazudni a szívnek, hogy ne tudjon fájni.
Patak ha zúg elhallik messzire, szíved ha fáj ne hallja senki se. Légy azé akit igazán szeretsz, mert boldog csak azzal lehetsz.
Nem érdemes sírni ha gyötör a bánat, csak nevetnek rajtad ha sírni látnak. A fájó szívnek úgy se lesz könnyebb, s oly kevés ember érdemel könnyet.
Soha ne bízz hamis barátokba vagy hamis szerelembe, mert csalódás és fájdalom lesz a vége.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló