Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A szárny megnőtt üresen áll a fészek
Csak álom volt a szép diákvilág
S mint a fecske alkonyati szélben
Ma szárnyat bont egy sereg diák.
Talmud
Útjaink százfelé válnak,
De szívünk egy célért dobog,
Nekivágunk a küzdelmes mának,
És épít karunk egy szebb holnapot...
Életünk termése szolgálja hazánk dicsőségét!
Mi vagyunk az aranyló, hullámzó búzatábla,
mi vagyunk az eljövendő ország magvetése.
S szeretnénk részeseivé lenni annak a világnak,
amelyet betölt nemzetünk dicsősége.
Vigyázz nagyon, hogy ember maradj holnapra törve a mából, és túl ne lobbanj holnapután a tegnapi lángolástól.
Mennyi szín és furcsaság
és élet mindez és mennyi
emlék és mennyi remény
Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába:
Egy egész világ nem a birtokunk,
Amennyit a szív felfoghat magába,
Sajátunknak csak annyit mondhatunk.
20 éves lesz lassan már a gyermek,
álmainak fénye veszett már,
de hiszi még, hogy új álmai lesznek
és álmaiért újra harcba száll.
Ha a szíved üres, akkor annak sincs jelentősége, amit a fejedben hordozol!
Hódmama: Megmondta, hogy ne repetázz suttyomba!
Hódpapa: Nem tudhatod mikó esző utójára. Főleg ahogy te főzől!
"A meghalás pillanata ... hasonlít egy nehéz, nyomasztó álomból való fölébredéshez."

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló