Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
S még valami, csodával határos: beteljesíthetjük álmainkat.
Talmud
Elbúcsúzom, de ott leszek, Ahol a szél zúg, a nap nevet. Elbúcsúzom, de itt marad, Belőlem néhány pillanat.
Minél több szeretet és jóság sugárzik belőled, annál több áramlik rád vissza.
A Szépség, csakúgy, mint a Bölcsesség, leginkább a magányos hódolókat kedveli.
Ha mi árnyak nem tetszettünk, Gondoljátok, s mentve tettünk: Hogy az álom meglepett, S tükrözé e képeket. E csekély, meddő mesét, Mely csak álom, semmiség, Nézze most el úri kegy, Másszor aztán jobban megy. S amint emberséges Puck A nevem: ha megkapjuk, Hogy most kímél a fulánk, Jóvátesszük e hibánk, Máskint a nevem ne Puck Legyen inkább egy hazug. Most uraim, jó`tszakát. - Fel, tapsra hát, ki jó barát, S Robin megjavitja magát.
Így vagy úgy - egy embernek önmagában semmi esélye sincs.
Olvad az idő, mint a halvány jégvirág, és a tűnő boldogság majd véget ér. Ott állsz egyedül, falevél a dombtetőn, álmos holdfény rád köszön, s elfúj a szél.
Ha ablakunkon kihajolva várjuk emberünket, akkor kicsikét mégiscsak kicselezzük az időt, mert egy pillanattal előbb vehetjük észre. Hát még, ha az utcasarkán lessük, hogy jön-e már. De meddig mehetünk elébe egy életen át?
A szeretet éppoly problémátlan, mint egy jármű. Csak az a kérdés: ki vezeti, ki utazik, és merre visz az út.
Most, mikor túlesett már az első meglepetésen, egyszerre elfáradt. Az ember egy életen át készül valamire. Először megsértődik. Aztán bosszút akar. Aztán vár.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló