Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
December az úton szánkóval szalad, karácsonyi kedvvel kincset osztogat. Piros ünnepet hoz, fenyők illatát, hóember a kertben kicsípi magát!
Talmud
Végig a városon nem csilingel a szán, mint gyerekkoromba. Nem gőzölög a hó fázó lovak hátán. A kocsit gép vonja. Angyalok elszálló csengője se csenget a fehér utcákon. Jézuska pénzért jő, s karácsonyfát rendez gazdagok házában.
Én a kertész fia vagyok, kislányokat locsolgatok. Gyere, kislány, el ne hervadj, Jó kölnivel meglocsollak!
Útjaink százfelé válnak, de szívünk egy célért dobog, nekivágunk a küzdelmes mának, és épít karunk egy szebb holnapot.
Amikor végre megérted, hogy nem halsz bele abba, ha összetörik a szíved, (...) az már csalhatatlanul jelzi, hogy középkorú lettél.
- De Kapitány! Karácsonykor senki ne legyen szomorú! - Ez így van, közlegény! Éppen ezért: mosolyog és vidám! Méghozzá azonnal!
Én kis kertész legény vagyok, Magam után szagot hagyok.
Kertekbe bementem, nefelejcseket csentem. Settenkedtem csendesen, nem neszeztem egyet sem. De egy helyen rettenetest tettem, s egy fergetegeset szellentettem. Ez lett vesztem, megleptek, s emberesen elvertek. Nefelejcsem elveszett, kerek fejem berepedt. Egyebet nem tehetek, ezzel keresem fel kegyedet: Megpermetezhetem-e fejedet/begyedet?
Csingilingi, szól a csengő, gyertek, fiúk, lányok! Föl van gyújtva, meg van rakva A karácsonyfátok.
Nem tudom (...), nem azért vannak-e kivilágítva a csillagok, hogy egy napon mindenki megtalálhassa a magáét.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló