Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Békés, derűs karácsony éjjel: A nagy sötét mikor száll széjjel S mikor lesz béke és derű?
Talmud
Ugy áldjon meg isten neved napján, Hogy beérhesd vele minden órán. Legyen élted mint a virágos fa: Remény s öröm virágozzék rajta.
Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl; Hanem lerázván, ami benne földi, Egy éltető eszmévé fínomul, Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye, Amint időben, térben távozik; Melyhez tekint fel az utód erénye: Óhajt, remél, hisz és imádkozik.
Én kis kertész legény vagyok, Magam után szagot hagyok.
Legnagyobb cél pedig itt, e földi létben: ember lenni mindig, minden körülményben.
Kertekbe bementem, nefelejcseket csentem. Settenkedtem csendesen, nem neszeztem egyet sem. De egy helyen rettenetest tettem, s egy fergetegeset szellentettem. Ez lett vesztem, megleptek, s emberesen elvertek. Nefelejcsem elveszett, kerek fejem berepedt. Egyebet nem tehetek, ezzel keresem fel kegyedet: Megpermetezhetem-e fejedet/begyedet?
Csingilingi, szól a csengő, gyertek, fiúk, lányok! Föl van gyújtva, meg van rakva A karácsonyfátok.
Vezessen a sors boldog útakon, Öröm-tavasznak tündér-korszakán.
Karácsony csenget a szörnyű télben Alig hallom csengését. Sárga arcokat látok a hóversében s koldus kezeket reszketni, ujjaikon kékül gyűrűk nyoma, s torkomat folytja az ünnepek kalácsa.
Neved örömnapja imé hozzánk juta, Sőt ha nem csalódom, már tovább is futa, Mégis az én Múzsám néma volt és buta, Ami, ha nem csuda, üssön meg a guta. Ne legyen ez, kérlek, teneked megbántás, Hogy ebédutánra lett készen a rántás.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló