Br

Kiemelt kategóriák

» Szerelmes SMS

» Születésnap

» Élet

Idézet beágyazása

Beállítás
kezdőlapnak

Facebook
csoport

iGoogle
modul

	Idézet beágyazása weboldalára »

Szófelhő

RENDEZÉS:

« Első oldal

...

241

Utolsó oldal »

- Hol a bakancsa? - Washingtonban. Taylor tábornok seggében.

Talmud

Küldje be kedvenc idézetét »

Ép emberek, bukjatok, összetörjetek s motyogjátok neki: Nagyon fáj.

... a törvénynek soha nem volt esélye a tilalom ellen. A szabadság emberi természet. És nem számít mennyi ideig próbál jónak maradni valaki, nem lehet elnyomni a rosszat egy lányban.

Azt kívántam bárcsak megint betompulnék, de nem emlékeztem, hogy azelőtt ezt hogy értem el. A rémálom kezdett egyre jobban idegesíteni, és elérte, hogy azokra a dolgokra gondoljak, amik fájdalmat okoztak nekem. Nem akartam emlékezni az erdőre. Még amikor a képektől reszkettem, éreztem, hogy a szemeim megtelnek könnyekkel, és elkezd fájni a mellkasomon tátongó lyuk pereme. Levettem az egyik kezemet a kormányról, és próbáltam vele a mellkasomat fogni, hogy egy darabban maradjon. „Olyan lesz, mintha sosem léteztem volna.” A szavak végigsuhantak a fejemben, teljesen eltértek attól a tökéletes tisztaságtól, ahogy a hallucináció alatt hallottam őket. Csak szavak voltak, hangtalanok, mint egy nyomat a papíron. Csak szavak, de a lyukat szélesre feszítették, és beletapostam a fékbe, mert tudtam, hogy nem szabad vezetnem, amíg ez az állapot el nem múlik.Összegörnyedtem, arcomat a kormánynak nyomtam, és próbáltam a tüdőm nélkül lélegezni.Nem tudom ez mennyi ideig tartott. talán egy nap, évek múlva - ha már a fájdalom annyira enyhül, hogy már talán el tudjam viselni - vissza tudok majd emlékezni arra a néhány rövid hónapra, amik az életemben a legjobbak voltak. és ha lehetséges az hogy a fájdalom annyira enyhüljön, hogy ezt megtehessem, biztos voltam benne, hogy annyira hálás leszek azért, mint amennyire hálás voltam azokért, amiket adott nekem. Többet, mint amennyit kértem, többet, mint amennyit érdemeltem. Talán egy nap majd így fogom látni.De mi van akkor, ha ez a lyuk sosem lesz jobban? Ha a szélei sosem gyógyulnak be? Ha a sérülés végleges és visszafordíthatatlan?Szorosan összeszorítottam magamat. Mintha sosem létezett volna, gondoltam kétségbeesetten. Micsoda hülye és lehetetlen ígéret? Ellophatja a képeimet és visszakaphatja az ajándékait, de ez nem csinálna vissza mindent olyanra, mint amilyen azelőtt volt, hogy megismertem. A fizikai jelek voltak a legjelentéktelenebb részei az összefüggésnek. Megváltoztam, belülről már teljesen felismerhetetlen lettem. Még kívülről is máshogy néztem ki, az arcom beesett, és teljesen fehér, a lila karikákat kivéve amiket a rémálmok hagytak a szemem alatt. A szemeim sötétek voltak a sápadt bőrömhöz képest - ha szép lennék és távolról látnám magamat - elmehetnék vámpírnak is. De nem voltam szép, és valószínűleg inkább egy zombihoz álltam közelebb.Mintha sosem létezett volna? Ez őrültség. Ez egy olyan ígéret volt, amit sosem tudott volna betartani, egy ígéret, ami abban a pillanatban megtört, ahogy kimondták.A fejemet a kormánynak ütögettem, hogy eltereljem magam az élesebb fájdalomtól. Butának éreztem magam, amiért aggódtam azért, hogy megpróbáljam betartani az ígéretemet. Hol van értelme annak, hogy egy olyan ígérethez ragaszkodunk, amit a másik fél már meg is szegett? Kit érdekelt, ha vakmerő voltam és ostoba? Nem volt okom hogy elkerüljem a vakmerőséget, és arra sem hogy ne legyek ostoba. Szárazon nevettem magamnak, még mindig levegőért kapkodva. Vakmerő a döntésekben - na ez egy reménytelen dolog volt...A sötét humor elterelte a figyelmemet a fájdalomról. Már könnyebben lélegeztem, és már hátra tudtam dőlni a székben. Annak ellenére, hogy hideg volt, a homlokom tele volt izzadtságcseppekkel.Próbáltam a reménytelen javaslatomra koncentrálni, hogy megóvjam magam a kínzó emlékektől. vakmerőnek lenni a döntéseknél sok kreativitást igényel - talán többet, mint ami nekem van. de azt kívántam, hogy bárcsak lenne valamilyen mód. talán jobban érezném magam, ha nem próbálnék egy megtört megállapodásba kapaszkodni minden erőmből.

...olyan, mintha valaki gyomorszájon rúgott volna, mintha megállt volna a szíved. Olyan, mint az álom, amiben zuhansz a semmibe, és hiába próbálsz felébredni mielőtt földet érnél, sajnos nem tehetsz semmit. Nem bízol többé semmiben, senki sem az akinek mondja magát. Az életed örökre megváltozik, és az egyetlen dolog, amit profitálsz ebből a rémségből, hogy többé senki sem tudja így összetörni a szíved.

Este ha lefekszel nyisd ki az ablakot, Keresd meg az égen a legszebb csillagot, Ha megtaláltad mondj el egy imát, Mert akit szeretsz az is gondol rád.

De sokáig elnéznélek, ha még egyszer láthatnálak...

Forró csókod égette a számat, Minden éjjel új reménnyel várlak, Érted szívem újra-újra dobban A szerelem lángja fel-fel lobban. A csókodtól én elvesztem ez eszem Ha Téged látlak gyorsan ver a szívem! Ha elengeded kezem felemészt a bánat, Tudnod kell,csak Téged imádlak!!!

Ne hazudj és mondd ez így rendben van Mert csak akkor van jól, ha nem maradt több semmi, amit mondhatnánk Úgyhogy elfutok innen Elhagyom ezt a helyet Igen, elfutok innen Elhagyom ezt a helyet Ne mondd azt, az egész az én hibám Túl késő, hogy maradásra bírj Úgyhogy elfutok innen Elhagyom ezt a helyet Igen, elfutok innen Elhagyom ezt a helyet És gyorsabban, mint te követni tudnál erről a szomorú helyről És messzebb, mint te megtudnál találni, Elmegyek Igen, ma elmegyek És én, én sosem hagyom, hogy megtalálj Hátrahagylak a múlttal együtt Nem fogok visszanézni sem És én nem akarom hallani az indokaidat Nem akarom hallani, miért kellene maradnom És próbálj, és próbálj megérteni És próbáld megérteni, mi az, amit mondok, mikor azt mondom, nem tudok maradni Én, én elmegyek erről a helyről Elmegyek, én akkor is elfutok innen Elfutok innen Elhagyom ezt a helyet Igen, elfutok innen Elhagyom ezt a helyet.

Álmok: mindenkinek vannak, néha jók, néha rosszak... néha azt kívánod, hogy elfelejtsd őket... néha ráébredsz, hogy túlszárnyaltad őket... néha úgy érzed, végre valóra válnak... és néhányunknak csak rémálmok jutnak. De nem számít miről álmodsz, mikor eljő a reggel a valóság beférkőzik és az álmok eltűnnek.

Nincs adat!

Bejelentkezés

Vicc ajánló