Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A buszablakon átszűrődő januári napfény elhomályosította a látásom,elkezdtem álmodozni..rólad. Aztán elbújt a nap és én ott maradtam egyedül a buszablakon átszökő fény nélkül,az egyetlen érintkezés nélkül ami hozzád vezet.. <br>
Talmud
...S mindenre,amit Isten adott a földnek. <br>Milyen egyszerű lenne,ha mind megértenétek, <br>hogy minden Rajtad múlik testvér és rajtam, <br>hogy megfogjuk-e egymás kezét a bajban...
...hogy elhisszük-e újra az isteni tervet? <br>Hogy isten vagy,ha boldogságot teremtesz! <br>Hogy isten vagy,mert Isten is úgy akarja. <br>Hát erre igyunk áldomást a borban.
Álomkép,hogy majd egyszer újra visszatérsz. <br>Ne ígérj!A remény a szívem tépi szét. <br>Hol van már a régi nap,amikor úgy vártalak, <br>és a hold is számon kéri,amit együtt ígértünk. <br> <br>
...Amikor még szenvedéllyel öleltél,amikor még tiszta volt a szó. <br>Amikor még mindent bennem kerestél,és én voltam minden,ami jó... <br>
Hány átvirrasztott éjjel <br>Hány álmot téptem széjjel, <br>Arcod lassan ködbe vész. <br>Hálót fon körém az éj, <br>Tisztán száll az imám, <br>Álmokból szőtt magány, <br>Csak egy hang a zongorán..
Az én történetem nem került be a könyvekbe. Mondják, a Nyugat történelmét lóháton, nyeregben írták. De senki se látta még a lovak szemszögéből. Mostanáig. <br>Itt születtem. Azon a földön, amit régi nyugat néven emlegetnek. Mi úgy tudjuk, ez a táj kortalan. Se kezdete nincs, se vége. Itt simul egymásba a föld és az ég. Mint a pőrén legelő kószáló szél, ide tartozunk. Mindig ide tartoztunk. A musztáng a nyugat szelleme. Hogy ez a nyugat végül is elveszett-e vagy sem, azt nektek kel tudnotok. Amit én mesélek, szín igaz. Ott voltam. Emlékszem. Emlékszem a napra és az égre, amikor nevemen szólított a szél, és a ménes azidőtájt még szabadon száguldott.
Az igaz barátok azok, akik a legközelebb álnak hozzánk. <br>Az élet minden terén számíthatunk rájuk, <br>Mellettünk vannak jóban, rosszban egyaránt. <br>Ha bármi rosszat elkövetnek ellenünk, <br>Nem tudunk rájuk haragudni. <br>Mert a szívünk mélyén jól tudjuk, <br>Hogy ők sosem bántanának meg szándékosan. <br>Ezért ha ilyen eset mégis előfordul, <br>Akkor szó nélkül meg tudunk nekik bocsátani. <br>
Ha egyszer a barátság kötél el szakad, <br>Meglehet kötni de a csomó mindig ott marad!
A világ melyben élek, megszűnik létezni. <br>Lassan hullanak a darabok a lábam elé <br>Miközben én csak tehetetlenül nézem....

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló