Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Nyakas a parasztgazda <br>Faragatlan fajta <br>Kajla bajsza alatt kacag <br>Ha dagad a flaska <br>Haj-jaj <br>Ablak alatt dalra fakad <br>S szakadatlan hajtja <br>Ha laza a gatyamadzag <br>Csak kalap van rajta <br>Menyecske tehenet fej <br>Gyenge len pendelyben <br>De pendelye elfeslett <br>S fedetlen lett keble <br>Ej-hej <br>Megszeppen erre egy percre <br>Persze ez lett veszte <br>Egy fess levente megleste <br>S menten leteperte <br> <br>Iszik kicsit s így indít <br>Biciklizni mindig <br>Bíz kicsipik s viszik is <br>Nyírpilisi sittig <br>Sír-rí <br>Nincs kis rigli nincs bilincs mit <br>Civil ki bír nyitni <br>Illik íly piciny csínyt így <br>Rittig sittig vinni <br> <br>Folyton torkos drótos tót <br>Sós ropogóst kóstol <br>Potyog most sok olcsó gomb <br>Oly komoly gyomortól <br>Hó-hó <br>Ódon hordóból csobogó <br>Jó bort mohón kortyol <br>No most gondoskodjon doktor <br>Módos koporsóról.
Talmud
Mikor a hit már sem ér semmit <br>Hazug papok prédikálják intelmit <br>Egy ál Istennek, ki rég elhagyta híveit <br>Az élet kínokkal telítve lett <br>Leányanyák szülnek leányanyát <br>Liliomtipró férfiú barbárt <br>Lassan senki sem akar élni e földön <br>Hol már uralkodó faj a szörny <br>Vámpír les a házak árnyékában <br>Semmi jó nincs szándékában <br>Mumus veri szekrényed ajtaját <br>Félelmedre hamar gyógyír a halál <br>Fájdalom könnyeit elsírtad már rég <br>Fohászod kései <br>Kipusztul az ember a Földről <br>Az Alvilág lesz minden, mi jövő <br>A Sátán az úr, <br>S a szörnyek faja ismét felvirágzúl.
Éj gyermeke ő, <br>Szépsége megigéző. <br>Anyaföld hajkoronája, <br>Mélybarna szempára. <br>Sápadt bőre, <br>Ajka vérvöröslő, <br>Ruhája mint anyja , az éj. <br>Eme férfi maga a tökély! <br>Ha megpillantom, <br>Szívemben vad láng lobog. <br>Bámulom áhítattal, <br>Gondolatom messze szárnyal. <br>Szárnyra kélt: <br>Talán ő, meg én... <br>Hisz ez lehetetlen! <br>Hogy gondolhattam erre? <br>Az éj ura , s egy halandó <br>Kinek élte múlandó... <br>Hogy lehettem ily balga, <br>Hogy akár egy pillantra <br>Bizakodtam ebben <br>Mi lehetetlen? <br>Vámpír s ember <br>Sose lehetnek egyek. <br>Tehetném, válnék vad szörnyeteggé, <br>Mely mindent gyűlölve él. <br>Lennék vad vihar <br>Ki pá percig tart <br>Lennék a szél <br>Mely gyengéden arcához ér. <br>Lennék a nap <br>Ki melegével simogat. <br>Lennék bármi... <br>Akármi! <br>Csak hagy érhessek hozzá! <br>Hagy csókoljam lágyan a száját! <br>Suttogjam halkan: <br>Veled élten, s majdan holtan. <br>Attól sem rettenek vissza <br>Egy hirtelen mozdulattal <br>Behatoljon ereimbe, <br>Vérem nyelje eleinte <br>Óvatosan, később mohón. <br>Kezei között legyen végső nyugovóm.
Egyetlen mondat: köszönöm, hogy vagy nekem, <br>Nélküled már nem tudom élni az életem.
- És az oroszlán beleszeretett a bárányba... - mormogta. Elnéztem, elrejtve a szemeimet, ahogy megborzongtam az izgalomtól. <br>- Milyen hülye bárány. -sóhajtottam. <br>- Milyen beteg, mazoista oroszlán.
Néha úgy érzem magam, mint egy királylány aki bezáratta magát a toronyba és várja, hogy a herceg felmásszon a haján és megmentse, csak az a baj hogy levágattam a hajam. <br>
Jaj de bajos, ki egymást nem szereti, <br>Ketten kell egy párnára lefeküdni. <br>A párnának a két vége elszakadt, <br>A közepe tiszta jónak megmaradt.
Az igazság mindig a szívedben lakozik, <br>Kit szeretsz, valahol gyűlölhetsz is. <br>Ha kételyek gyötörnek, <br>Ő talán örülne, <br>Ha fognád két kezét, <br>Te csupán arra gondolsz, ennyi volt, elég. <br>Szakítasz, s vége mindennek. <br>Ő boldog, te vagy ki elveszett. <br>Sírsz otthon, utcán, a magányban, <br>Tán ő is gondol még rád szobájában, <br>Hogy valaha ott voltál, de többet soha, <br>Reménykedsz, hogy elfeled és nem gondol rád soha, <br>Így csak neked fáj e szomorú történet, <br>De ő is őrizgeti még fényképed. <br>Átkarol, s kérdi "Szeretsz e még" <br>Kicsúszik a szádon "Azt mondtam elég" <br>Jön az üzenet "Ezt elcseszted" <br>Mosolyogsz az egészen, mert túllépett. <br>Nem lesz még egy, ki így szeret, <br>Hát írsz neki egy sms-t. <br>"Szeretlek most, s örökké" <br>Magához húz, ismétel "Most, s örökké" <br>Élvezed a pillanatot, bár nincs szabadságod, <br>Gúnyol, kínoz, játszik veled, <br>Könnyes szemed, már nem érted. <br>Visszakaptad, ő az, ki elment, <br>Emlékszel?! Más így nem szeret. <br>Nincs szabadság, s talán nem is kell, <br>A tehetetlenség a sírba visz el...
Bárcsak itt lennél mellettem, <br>Szorosan fognád két kezem, <br>Én magamhoz húználak, <br>s sokszor csókolnálak. <br>Minden lámpánál megállnék, <br>Tekintetedbe mélyednék, <br>Csendes réten, padon ülnénk, <br>Sötétben beszélgetnénk. <br>Bárcsak itt lennél mellettem, <br>Szorosan fognád két kezem.
Nem jó egyedül nélküled rossz. <br>Szívem nem menekül másikhoz. <br>Végigélek egy életet, <br>De nélküled csak szenvedek.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló