Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Minden ember hibázhat és hibázik is. Hibáink következtében vesztjük el biztosnak tűnő munkahelyünket, hűséges barátainkat, mindig mellettünk álló családtagjainkat és odaadó szerelmünket. Ha megbántanak minket, s csalódunk, épp úgy toljuk el magunktól azt, aki fájdalmat okozott, mint ahogy minket tolnak el maguktól azok, akiktől elvettük a boldogságot. Az ember ösztönösen fél az újabb csalódástól, s nem látja be azt, hogy míg attól tart, hogy újra csalódik, mennyi lehetséges boldog percet dob el, mikor nem ad új esélyt. De helyes e az az út, amelyen a megkeseredettség miatt nem adunk új esélyt a boldogságnak?! Igen, mindig kell adnunk magunknak, másoknak és egymásnak egy újabb esélyt, mert sohasem tudhatjuk, mikor jön el a perc, amikor már késő lesz és csak annyit tudunk majd mondani „Pedig kettőnknek járt volna még egy esély!”
Talmud
Isten szolgálásának legjobb módja, ha követjük álmainkat. Csak aki maga is boldog, képes a boldogságot szétárasztani.
Amíg átéljük a boldogságot, nehezen érezzük meg, de ha már elmúlt és visszatekintünk, hirtelen megértjük - olykor elcsodálkozva -, milyen boldogok voltunk.
Az emberi szívnek nincs nagyobb boldogsága, mint boldogságot látni, melynek alkotói mi vagyunk.
Nincs olyan erős mágia a világon, amely boldogságot adna az embernek.
Aki nem önmaga lámpása: sötétben jár. Ami pedig a boldogságot illeti: boldog az ember csak akkor lehet, ha szabad. És csakis az igazság tudja szabaddá tenni. Az igazság pedig az, hogy valamennyien önmagunk lámpásai vagyunk.
A boldogság egyik nagy akadálya az, hogy túlságosan nagy boldogságot várunk.
A boldogság keresése az, hogy az ember keresi a boldogságot... végül is ez a boldogság.
A cselekvés ugyan nem mindig hozza meg a boldogságot, tettek nélkül viszont senki sem lehet boldog.
Aki boldogtalan sosem volt, az nem tudja megbecsülni a boldogságot.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló