Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Bár zord a harc, megéri a világ, Ha az ember az marad, ami volt: Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.
Talmud
Én nem kívánom senkitől, hogy csudás dolgot tegyen, de joggal kívánom mindenkitől, hogy mindig ember legyen.
Zöld erdőben jártam, Elszállott egy sirály, Locsolkodni jöttem, Hö, király!
Zúgva nyargal a szél, hordja a havat, Mindenekre tiszta fénypalástot ad. Egyiránt borít el bércet, völgyeket, Tán az egyenlőség tart ma ünnepet. Ünnep van valóban, ím a büszke vár Dús világításnak özönében áll, Fényes csarnokáról hangzik a zene, S vad dombérozásnak hangja jön vele.
Belvárosban jártam, Nagy tömeget láttam. Nem akart oszolni, Szabad-e locsolni?
A házassággal úgy vagyunk, mint a kalitkával: a kint levő madarak erőnek erejével be akarnak jutni, a már bennlevők meg ki akarnak szabadulni.
Két dolgot adjon az ember a gyerekeinek útravalóul: gyökereket és szárnyakat.
Én voltaképpen két, szülőkkel rendelkező, mégis árvagyereknek számító lény egyesüléséből születtem, akik gondoskodásban, szeretetben, kényeztetésben, megadott szabadságban rám zúdítottak mindent, ami valaha életükből kimaradt.
A házasság két ellentétes ember szövetsége: az egyik mindig elfeledkezik a születésnapokról, a másik sosem.
A gyerekek hajlamosak az első húsz évben fárasztóan kiborítani, a második húszban lekezelni szüleiket.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló