Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Puha pihe palástban csillog a határ. <br>Csend honol, messze szállt a trillázó madár. <br>Ám e szikrázó gyémánt réten táncot jár <br>az égi küldött: bársonyos szép napsugár. <br>Majd alkony borul ránk, beköszönt az este <br>az éji lepelre csillagokat festve, <br>s szinte már látom, hogy a hófödte tájon <br>Mikulás jő rénszarvas vontatta szánon! <br> <br>Bent a házban ünnepre készül a család, <br>már fő az étel, sül a sütemény, s a kalács. <br>Áll a szép fenyőfa – díszitik kis kezek – <br>van rajta cukor, gyertya, s csengők csengenek. <br> <br>Fa alá kerül a várva várt ajándék, <br>hol több, hol kevesebb, de nemes a szándék! <br>Fellobban a gyertyák lángja, szól az ének, <br>megbékél a világ, csendesül a lélek. <br> <br>
Talmud
Édesanya, 63 karácsonyára következőket kérem: <br> <br> <br>1.Oratóriumom magyarországi rádióbemutatóját. <br> <br>2. Oratóriumom magyarországi színpadi bemutatóját. <br> <br>3. Oratóriumom külföldi publikációját (vagy németül, vagy franciául). <br> <br>4. Oratóriumom külföldi bemutatójának előkészítését (Párizs vagy Bécs). <br> <br>5. Egy magnót. <br> <br>6. Parkettázást. <br> <br>7. Meszelést. <br> <br>8. Függönyt. <br> <br>9. Néhány fontosabb berendezési tárgyat, rád bízom, hogy mit. <br> <br>10. Párizsi utat; viszontlátom Annát. <br> <br>11. Elmélyülést a költészetben; néhány új verset, az eddigiek közül a legjelentősebbeket. <br> <br>12. Egy filmnovellát; s annak legalább a publikációját. <br> <br>13. Oratóriumomnak szegedi bemutatóját. <br> <br>14. A Santarchangeli-féle anthológiát. <br> <br>15. Szent gyónást. <br> <br>16. Érzelmi életem tisztulását vagy egy valódi szerelmet. <br> <br>17. Ruttkaiékkal egy nagyon szép verses éjszakát. <br> <br> <br>1963 karácsonyára a következőket kaptam: <br> <br> <br>1. Március (1964.) 4-én mutatja be a rádió oratóriumomat. Szervánszky rendkívüli odaadással csinálta. Dec. 1-re lett kész vele. <br> <br>2. Még nem tudom... <br> <br>3. Még nem tudom... <br> <br>4. Még semmi... <br> <br>5. Köszönöm a magnót. <br> <br>6. Szép lett a padlóm! <br> <br>7. Köszönöm! <br> <br>8. Köszönöm! <br> <br>9. Köszönöm: a lemezjátszót, a lemezeket, stb. ... stb. ...! <br> <br>10. Köszönöm, köszönöm! <br> <br>11. Hát... <br> <br>12. Hát... <br> <br>13. Talán idén... <br> <br>14. Ezt nem kaptam meg. <br> <br>15. Köszönöm, nagyon köszönöm. <br> <br>16. ...................... <br> <br>17. Köszönöm. <br>
Szép violácska, kedves rózsácska, <br>Szerelmes kisded, szép Jézuska, <br>Ki most születtél, emberré lettél, <br>Minékünk örömet szerzettél, <br>Kérünk, vigasztald népünket, <br>Térítsd magadhoz lelkünket, <br>Igazítsd szívedhez szívünket, <br>Igazítsd szívedhez szívünket. <br> <br>Jászolban látlak, szívemben várlak, <br>Ó drága kisded, szép Jézusom. <br>Fogadd el szívem, szeretlek híven, <br>Szűz ágon virágzott Kirsztusom. <br>Jászlad szénája, szalmája, <br>Szívem jó meleg tanyája, <br>Szép kisded, szerelmes Jézusom, <br>Szép kisded, szerelmes Jézusom. <br> <br>Áldott Teremtőm, szent Üdvözítőm, <br>Ó drága kisded, szép Jézusom! <br>Nincs e világon, ki befogadjon, <br>Szűz ágon virágzott Krisztusom. <br>Jöjj el lelkemnek ölébe, <br>Zárkózz el szívem mélyébe, <br>Szép kisded, szerelmes Jézusom, <br>Szép kisded, szerelmes Jézusom. <br> <br>XVII. sz.
Mikor a kis Jézus lenézett a Földre nyomban mint a zápor megeredt a könnye... Magyar tájra esett szelíd tekintete Pont mikor az orosz ott a magyart ölte. El is födte gyorsan síró csillag-szemét, a Szűzanya ölébe rejtette fejét... A Szent Szűz is búsult ,,Virágos Kertjéért', Istvántól rábízott hű magyar népéért! Szomorúan telt el Jézuska ünnepe Még az angyalok sem hódoltak előtte. A kis Isten-Gyermek zokogott-zokogott, s forró könnye-árja Budapestre hullott...!
A fát, fillér az ára, ötven! Csak negyven! mond egy kis deres. Csak húsz! Csak tíz! csattant köröttem S már a könyök is árverez. Nevetve mondtam nékik: Ácsi! Nem lesz a pénzből így misem! Apróka hang zokogta: Bácsi, Egy kis kenyérért elviszem! Egy kis kenyérért... Sírt, sikoltott, A téren végigvert a hang. Éreztem, fent a dómban oldott Kötéllel zúg a nagy harang. Nem húzza, veri félre senki, Csak ép a mázsás döbbenet, A könnyes Isten kéri, zengi A kenyeret, kenyeret.
Dobogjon hát minden szív, jön az imádságos éj...! Aki bűnös vagy, te se félj, bánatod elébe vidd! Mert mindenki jó lehet, aki látja a jelet, - Aki hinni akar, hisz, s láthatja a Kisdedet! 1977
Havazik, havazik... Meg sem áll tavaszig. Tán az egész világ Hó alatt aluszik. Hó alatt aluszik, Pilláját se nyitja, Hó alatt aluszik Kertünkben a fűzfa. Álmában barkát bont; Csupa fehér bársony... Azt hiszi tavasz van, S itt van a karácsony. Itt van a karácsony, Most nyílik virága, Hócsillagot bontott Minden bokor ága. Ünnepel a tél is; Felöltözött szépen, Kint sétál az utcán Ünnepi fehérben.
Ó gyönyörűszép, titokzatos éj! <br>Égszemű gyermek, csöpp rózsalevél. <br>Kisdedként az édes Úr <br>Jászolában megsimul <br>Szent karácsony éjjel! <br> <br>Ó fogyhatatlan csodálatos ér! <br>Hópehely ostya, csöpp búzakenyér. <br>Benne, lásd: az édes Úr <br>Téged szomjaz, rád borul. <br>Egy világgal ér fel.
Három bölcs, jeles király, <br>Aki régen jelre vár, <br>Látja már e csillagot, <br>Fényességest és nagyot. <br>Nincs homály, itt a nap, <br>Minden új fényt kap.
Egek, mit szemlélek napkelet tájáról? <br>Három koronás fő költözik honnyáról; <br>Siet Sidóország anyavárosában, <br>Mondanád sas repül kőszál nyilásában, <br>Sok tevék követik megterhelt hátokkal, <br>Izzadnak, fehéről szájuk tajtékokkal. <br>Vallyon mit jelentnek e gyors jövevények? Talám a városhoz van menni törvények? <br>De tovább mit látok az égnek kékségén? <br>Egy ragyogó csillag ballag kerekségén. <br>Sugarát intézi a koronás főkre, <br>Mint a felkelő nap bércekek s erdőkre. <br>Ez már a természet rendét fellyül mulja, <br>S az álló csillagok törvényét feldólja.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló