Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Nehéz, vagy könnyű? Beleroskadok? <br>Csak annyit érek, amennyit vállalok, <br>Mert szívemben a jövőt hordozom, <br>És alkuba már nem bocsátkozom!
Talmud
A barátság igazi dicsősége nem az egymás felé <br>kinyújtott kéz, nem a kedves mosoly, nem is a társaság <br>öröme, hanem a lelki-szellemi megvilágosodás, <br>amelyben részed lehet, amikor rádöbbensz, hogy <br>egy embertársad hisz és bízik benned.
...ha valakiben fényesség lakik, az az ember ragyogni fog. Így megismerjük egymást, amikor a sötétben együtt botorkálunk, anélkül, hogy a másik arcát kezünkkel végigtapogatnánk, vagy szívébe furakodnánk. <br>
És ami nagyon felkavart , az a szemük volt. Hogy zöld és kék szemeket láttam ... A zöld szem egyenesen megrázott. <br>"Ezek macskaszemek! "- mondtam. És féltem a zöld szemű emberektől. Ha találkozol ilyen emberekkel, és a szemükbe nézel, ők meg visszanének rád, az egyenesen sokkoló ...
Minden emberi hatalomban van egy kevés finom és alig érezhető megvetés azok iránt, akik fölött uralkodunk.Emberi lelkek fölött csak akkor tudunk teljesen uralkodni, ha teljesen megismerjük, megértjük és nagyon tapintatosan megvetjük azokat, akik kénytelenek megadni magukat.
Nem az az igazi fájdalom amitől könnyes lesz a szem, hanem az mit magunkban hordunk, titokban csendesen!
Valaki mondja meg kinek kell hinnem <br>Valaki mondja meg kinek nem <br>Valaki mondja meg ki hova érhet <br>Milyen az íze az élet vizének <br>Valaki mondja meg a hosszú évek <br>Miért tűnnek úgy mint egy pillanat <br>Valaki mondja meg mi az hogy elmúlt <br>Valaki mondja meg hol maradt <br>
Magányról beszélsz, noha te csupán egyedül vagy. Jegyezd meg, hogy magány csak társadalomban, csak emberek között lehetséges. És csakis ott lehet belepusztulni. Aki csupán egyedül van, az küzd az életéért. Foggal és körömmel küzd, hogy visszakerülhessen az emberek közé.
Tincsenként járta át a szél, <br>Selymes szőke hajad, <br>S tudtad, miként suhan feléd, <br>A kegyetlen pillanat. <br>Ám te hagytad, hogy így legyen, <br>Hiszen ott maradtál, <br>És a vonat jött csendesen. <br>Már rég erre vártál, <br>Miért tetted ezt, nem tudom, <br>De végül megtörtént, <br>Mégis hiába kívánom, <br>Hogy bárcsak álmodnék. <br>Most erőt veszek magamon, <br>S letörlöm könnyeim, <br>Szörnyű, de arra gondolok, <br>Muszáj felejtenem. <br>
Ha láthatatlan folt vagyok csak, <br>Nem látszana hiányom sem! <br>Halni vágyok, én Istenem, <br>az életemet Többé már nem! <br>

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló