Kiemelt kategóriák
»
» Szerelmes SMS
» Születésnap
» Élet
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Tudod, amikor mosolyogsz, az egész világ sokkal jobb hely, mint egyébként.
Talmud
Küldje be kedvenc idézetét »
Az életben naponta kell döntenünk dolgokról. Aztán környezetünk a döntéseink alapján ítél meg bennünket. Jól döntöttünk? - tépelődünk gyakran. De mi a jó és a mi a rossz? Amit ma még szabad, holnap bűnné teheti egy új törvény. Ami tíz éve még erkölcstelen volt, az mára társadalmi jelenség lett. Azt gondolom, hogy a lényeg: próbáljunk olyan döntéseket hozni amelyekkel aztán együtt tudunk élni.
De ilyen az élet. Minden változik. Mindenki változik. Ez a természet kikerülhetetlen törvénye, amely kihat mindannyiunk életére is. Az ember hibázik, és mégis együtt kell élnie a következményekkel, melyek miatt még az ágyból kikelni is nehéz feladatnak tűnik.
Ha a beszélgetést tekintjük a dalszövegnek, a nevetést a zenének, az együtt töltött időből így lesz sláger, amelyet bármikor szívesen meghallgatunk, anélkül, hogy megunnánk.
Ne az érdemeidért bocsáss meg, hanem könyörületből.
A fagyba dermedt, árva szikla is <br>Tavaszt érez, ha zápor öntözi <br>Áprilisban, s dől májusában a fény: <br>Didergő testén fű nő, zöld moszat. <br>Ekként a szív: fásult bár, felsajog <br>Ha nő sír, s mosolyában zsongva éled. <br>
Nem merek jobb kezemre nézni már és minden pillanatban csak zokognék, <br>Teérted és miattam kit szeretsz és mindenért mi rémít s bennem hánytorog még. <br>
Egy perc, és fordul a kedvem. Néha föl-földereng előttem az élet vidám biztatása, de jaj, ez csak egy pillanat
Az emberiség holt fogalom. És figyelje meg (…) minden szélhámos az emberiséget szereti. Aki önző, aki a testvérének se ad egy falat kenyeret, aki alattomos, annak az emberiség az ideálja. Embereket akasztanak és gyilkolnak, de szeretik az emberiséget. Bepiszkolják családi szentélyeiket, kirúgják feleségeiket, nem törődnek apjukkal, anyjukkal, gyermekeikkel, de szeretik az emberiséget. Nincs is ennél kényelmesebb valami. Végre semmire se kötelez. Soha senki se jön elém, aki úgy mutatkozik be, hogy én az emberiség vagyok. Az emberiség nem kér enni, ruhát se kér, hanem tisztes távolban marad a háttérben, dicsfénnyel fennkölt homlokán.
Magam vagyok, rám hull a végtelenség, <br>a fák, a lombok ezre eltemet. <br>Olykor még fölém cikáznak még a fecskék, <br>nem láthat senki engemet. <br>

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló

info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom