Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Míg tükröt veszek, süss ki, drága nap,
Menetközben hadd lássam árnyamat.
Talmud
„Míg van posta, és nem vágják el a telefonvonalakat, míg van mondanivalónk, s amíg minden szorongásunk és örömünk meg akarjuk osztani egymással, addig barátok maradunk. Mindörökre!”
„Mi lehet kellemesebb, mint egy olyan barát,
akivel úgy mersz társalogni, mint önmagaddal?”
„... - Mi az, hogy „igazi”?- kérdezte egy napon Bársony-nyuszi a Bőr-lovacskától, amikor egymás mellett feküdtek a hintaszék alatt. - Azt jelenti, hogy van bennem valami, ami zúg és kiáll belőle egy fogantyú?
- Az, hogy „igazi” az nem azt jelenti, hogy milyennek csináltak. – felelte Bőr-lovacska. - Az, hogy „igazi” vagy az csak úgy, váratlanul történik veled. Amikor egy gyerek hosszú-hosszú ideje szeret téged magadat, akkor attól leszel igazi.
- Nem fáj az? – kérdezte Bársony-nyuszi.
- Néha fáj. – mondta Bőr-lovacska, mert ő mindig megmondta az igazat. - De ha igazi vagy, akkor nem törődsz vele, hogy fáj.
- Hogy történik ez? Hirtelen? Úgy, mint amikor felhúznak? Vagy apránként?
- Nem hirtelen történik – mondta Bőr-lovacska – csak történik. Lassan. Soká tart. Ezért nem szokott megtörténni olyanokkal, akik könnyen eltörnek, vagy elszakadnak. Mire igazi leszel, addigra rendszerint már majdnem az egész szőröd lekopott a sok szeretettől és simogatástól, amit kaptál, és a fél szemed is kiesett már, és minden izületed lötyög. De ha igazi vagy, akkor már nem tudsz csúnya lenni, legföljebb azok szemében akik úgyse értenek semmit. ...„


Ó, szép fenyô, ó jó fenyô,
huséges a te lombod!
Te zöld vagy nemcsak nyáron át,
de télen is, ha hó leszállt.
Ó szép fenyô, ó jó fenyô,
huséges a te lombod!

Ó, szép fenyô, ó, jó fenyô,
nagyon tetszel te nékem.
Karácsonytájt oly érdemes
fa egy sincs, oly örvendetes.
Ó, szép fenyô, ó, jó fenyô,
nagyon tetszel te nékem.

Ó, szép fenyô, ó, jó fenyô,
ruhádtól hadd tanuljak!
Reményed és huséged ád
erôt minden idôkön át.
Ó, szép fenyô, ó, jó fenyô,
ruhádtól hadd tanuljak!
"- Ha ily szentséges oltárt meggyalázok gyarló jobbommal, bűnömért vezeklek.
Ím ajkam, e két piruló zarándok,letörli csókkal rút nyomát kezemnek.
- Kegyes zarándok,ujjaid ne sértsd meg! Simításod csak buzgóság adója.
Ha jámbor ujjak szent kezéhez érnek, hívek borulnak össze tiszta csókra.
- Hívőnek s szentnek nincs e ajka erre?
- Azért van az,hogy szent imával esdjen!
- Engedd, hogy ajkam, ujjaim kövesse, imámra hajt s nehogy kétségbe essen.
- A szent nem mozdul,bár imára hajt...
- Ne mozdulj hát,míg hálát mondd ez ajk.
/Rómeó megcsókolja Júliát/
Szent ajkadtól megtisztul vétkes ajkam.
- De ajkamon van akkor most a vétked.
- Ajkam édes vétke, ott ne hagyjam,add vissza hát."
„Barátomnak tett ígéret mindaddig kötelez, míg alóla maga fel nem lebbez.”
"Megéri-e Róma egy becsületes ember életét?
Valaha hittünk ebben.
Hadd higgyünk benne újra!
Róma katonája volt. - Adjátok meg neki a végtisztességet."
Ahelyett, hogy engednénk, hogy érzelmeink magukkal ragadjanak és kelepcébe csaljanak, hagyjuk, hadd tűnjenek el, mint az ujjunkkal vízbe írt betűk.
Ki ide ér, az többé sohse sír,
haja nem őszül, arca rózsapír, -
ó Boldogság, hadd jöjjek most veled,
míg a tündérek szigetére érünk,
hol örök fényt szitál a kikelet!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló