Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A vallás a tudást néha ellenségként, néha segítségként, de gyakran fogolyként, és még gyakrabban gyerekként kezelte.
Talmud
Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét. Ezért nem azt mondom, hogy hiszek Isten létezésében - tudom, hogy Ő létezik.
A keresztények abban a meggyőződésben égették egymást, hogy az Apostolok is úgy tették volna.
Az élet egy nagy csalódás,
máshol pedig egy tündérélet,
valaki ebben él valakibe abban,
de a cél egy, legyőzni a nehézéget.
Az emberi lét titka nem abban rejlik, hogy éljünk, hanem abban, hogy miért éljünk. Az ember, ha nincs szilárd elképzelése arról, hogy miért éljen, nem hajlandó élni, és inkább elpusztítja magát, semhogy e földön maradjon, még ha csupa kenyérrel rakják is körül.
Ülsz a hintában, előre-hátra,
Pár év van már az életedből hátra,
Mesét olvasol, körülülnek kiváncsi arcok,
A sorok egymásba folynak, mint a lelki harcok.

Felharsan egy igazi, boldog gyerekkacaj,
Mosolyogva szólsz, Ákoska halkabban,
Folytatod a mesét, egy rózsaszín füzetből,
A sorok egymásba folynak, a mese ismerős.

Egyik unokád hirtelen megszorítja kezed,
"Ne sírj nagyi, a papi el sosem feled"
Naplód lassan a végéhez ér, így már könyebb,
A sorok egymásba folyna, mint arcodon a könnyek.
Adj helyet magad mellett, az ablakhoz én is odaférjek
Meztelen válladhoz érjen a vállam, engedd, hogy megkívánjam
Engedd, hogy érezzem, hogy szabadabban lélegzem
És ha éhes vagyok és fáradt, magamfajta többet mit kívánhat

Mint a félelem a színpadon, ülök a közelben egy padon
Úgy parancsolok magamnak, még maradjak, megmaradjak
Kínomban a színpadon, fejem a lábam közt ülök a nyakamon
Homokkal teli a szám, szép vagyok, mosolygok rám.
De hát nem mi döntjük el, hogy mikor éljünk. Mi csak abban dönthetünk, hogy mi a teendő, ha már itt vagyunk.
De nincs a szavaknak, az érzelmeknek, vagy a zenének olyan keveréke, amely megközelítené az érzést, hogy ott vagy és élsz, a világnak abban a térbeli és idõbeli sarkában.
Olyan sok dolog jár most az eszembe,
És nem tudom hogy mit tegyek vele.
Bár tudom te nem leszel már az enyém hiába is szeretném,
Mégis bízok abban hogy van még remény.
Hazudni kell a szívnek hogy ne fájjon annyira,
Hogy ne törjön szét 2 darabra.
Próbállak elfelejteni,
De nem hiszem hogy menni fog,
Mert a szívem még mindig te érted dobog.
Tudom hogy mostmár vége,
Mindennek hiába,
Pedig én szeretnélek újra és újra,
Igaz mindez már hiába.
Fáj hogy mással látlak,
Fáj hogy nem vagy mellettem,
És fáj hogy nem vagy az enyém.
De tudd meg hogy még mindig ugyanazt érzem amit régen,
És ez az érzés örökre megmarad.
A szerelem nem múlik el,
Mert örökre bennem marad!
Nekem nem kell más,Csak TÉGED akarlak,
Csak TÉGED és senki mást!
SZERETLEK és nekem NEM KELL MÁS!!!!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló