|
|
|
|---|---|
 |
|
| Össze vagyok zavarodva.
De tudom, hogy nem akarom ezt, Nem akarom, hogy megint elkezd. Mondd a sok szépet s jót. S halljam azt a sok üres szót. Mert kicsit elhittem, hogy igaz, Az amit mindig mondasz. Bár lehet, hogy csak álmodtam... Nem! Tudom, hogy így van. Hogy már többé nem mondod nevem De remélem ez csak a jelen. | ||||
| ||||
