|
|
|
|---|---|
 |
|
| Adj helyet magad mellett, az ablakhoz én is odaférjek
Meztelen válladhoz érjen a vállam, engedd, hogy megkívánjam Engedd, hogy érezzem, hogy szabadabban lélegzem És ha éhes vagyok és fáradt, magamfajta többet mit kívánhat Mint a félelem a színpadon, ülök a közelben egy padon Úgy parancsolok magamnak, még maradjak, megmaradjak Kínomban a színpadon, fejem a lábam közt ülök a nyakamon Homokkal teli a szám, szép vagyok, mosolygok rám. | |||
|
|
|||
