|
|
|
|---|---|
 |
|
| Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek,
A szívemet nyomja mikor a múltba nézek, Könnyeim hullnak, a párnára borulva Sírok egy végtelen könyvet lapozva. Tudom már elmúlt vége a szépnek, Szépen lassan eltűnnek a képek, Sebeim maradnak, nyitva a világnak, Példát mutatva, gátat szabva a hibáknak! | ||||
| ||||
