|
|
|
|---|---|
 |
|
| Lehetek én görény, a tetű, na meg a szemét,
Könnyű kimondani, hogy vége, ellökni a másik kezét! Eddig utánad futottam, most meg előled menekülhetek, Az emléked temetném, de minden reggel sírva ébredek. Mielőtt kinyitnám a szememet álmom utolsó képe villan fel Az arcod látom, a kép hirtelen illan el, Fáj minden pillanat, mit nélküled el kell töltenem, Egy gyenge mondat vigasztal, egyedül jobb nekem... | ||||
| ||||
