|
|
---|---|
"- Ha ily szentséges oltárt meggyalázok gyarló jobbommal, bűnömért vezeklek.
Ím ajkam, e két piruló zarándok,letörli csókkal rút nyomát kezemnek. - Kegyes zarándok,ujjaid ne sértsd meg! Simításod csak buzgóság adója. Ha jámbor ujjak szent kezéhez érnek, hívek borulnak össze tiszta csókra. - Hívőnek s szentnek nincs e ajka erre? - Azért van az,hogy szent imával esdjen! - Engedd, hogy ajkam, ujjaim kövesse, imámra hajt s nehogy kétségbe essen. - A szent nem mozdul,bár imára hajt... - Ne mozdulj hát,míg hálát mondd ez ajk. /Rómeó megcsókolja Júliát/ Szent ajkadtól megtisztul vétkes ajkam. - De ajkamon van akkor most a vétked. - Ajkam édes vétke, ott ne hagyjam,add vissza hát." | ||||
| ||||