|
|
|
|---|---|
 |
|
| Neked álmodom, anyu
a napnak sugarát lágy tavaszi szélben az aranyszínű ruhát. Néked álmodom az égbolt gyöngyeit, mint fürge tündérek apró könnyeit. Elhozom néked, anyu a hulló csillagot, zsendülő mezőről, az édes illatot. Elhozom én onnan méhecskét, virágot, s megálmodom néked, az egész világot. | ||||
| ||||
