|
|
|
|---|---|
 |
|
| Drága Csalódás!
Vendégszeretetem sosem volt irántad, de te mégis sokszor megleptél már. Próbáltalak noszogatni, jelezni, hogy ideje menned, De a kijárat előtt mindig megfordultál. Most, hogy újra érzem távozni készülsz, Arra kérlek engem örökre békén hagyjál. Szenvedtem már te miattad eleget, Jöjjön végre a boldogság helyetted! | ||||
| ||||
