|
|
|
|---|---|
 |
|
| Elveszett az élet nem mosolygok már
Fáj a szívem belehalok tán Hiányzol lelkem túlságosan is Csak rád vágytam mindig is Összetört a szívem s nem lesz többé épp Nekem csak te kellesz miért nem érted még? Könnyekkel küszködöm nap-nap után mert nélküled Újra szürke a világ! Rám mosolyogódtál s reményt adtál de elfordultál S reménytelenségbe hajszoltál De még mindig csak rád vágyom mert Többet jelentesz nekem mint bármi a világon! | ||||
| ||||
