|
|
|
|---|---|
 |
|
| Tudom, hogy itt vagy valahol közel,
s csak azt várom már, hogy mikor jössz el?! Itt vagy a dalban, mely szívem tépi szét, s a fuvallatban, mely hangom viszi feléd! Felugrok, s rohanok a nagy világban, nem tudom merre visz majd a lábam... Ott járok, hol még sosem jártam, az érzelmek kusza labirintusában. Futok, rohanok, nem látva a célt, majd földre rogyok, úgy érzem, nincs remény, s mikor könnyekbe borít a mély csüggedés, felnézek, s látom, hogy TE ott jössz felém!!! | ||||
| ||||
