|
|
---|---|
Hogy minden fény, mi még nem vakít,
Mit a szem még elvisel, A tűleveleken átszűrődik, Az illatos füvet simogatja érzékeivel. S tündérek fogják és fonják Az álmok, a hangok, a fények fonalát, Táncuk nyomán zöldebb a fű, Mosolyuktól még mélyebb, Még érzékibb ez a Székely világ. | |||
|
|||