Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Ha az égen lemegy a nap, te akkor is az eszembe vagy! Te vagy reménységem csillaga és csillag nélkül sötét az éjszaka!
Talmud
Elvitted tőlem a napot, a holdat és minden csillagot. Többé szivárványt sem láthatok, nem mámorítanak illatok. Nélkülük még elvagyok, de nélküled én meghalok.
Üzenet jött a széllel, egy szerelemről ami nagy titok.
Átölelt s fülembe súgta, csak a Tied vagyok, csak a Tied vagyok.
Hét csodája van a világnak, hat földrész, öt sarka van a pentagonnak, négy levele a lóherének, három óceán, két szemünk van, de belőled csak egyetlenegy van.
Ha a csókok esõcseppek, én egy tengert küldök. Ha az ölelések falevelek, akkor egy erdõt küldök.
És ha a szeretet örök, akkor én az örökkévalóságot küldöm neked.
Szerelmem, miért nem vagy itt velem? Életem így kész gyötrelem! Jöjj hát, s szeress, csókolj! Szerelmes szavakkal bókolj! Imádj mindig s ne csak a mai nap, mikor minden szerelmes virágot kap!
Ahogy a Föld élteti az élők testét, úgy imádom minden veled töltött estét. Ahogy a föld otthont ad az elveszett magnak, úgy vágyom Rád minden percében a napnak!
Az utolsó leveled rám könnyet hozott, mert veled együtt ment a szívem. Most meg ott hagytad az út szélén, ha megint arra jársz talán megint felveszed a porból…?
Már nem érzem, hogy mellettem lenne, azt hiszem már nincs itt. Azt hiszem elhagyott...végleg elment.
Nem tudom, meddig ültünk ott mozdulatlanul. Talán órákig. Végül a pulzusom lenyugodott, de Edward nem moccant, szótlanul tartott a karjában. Tudtam, hogy bármelyik pillanatban túl sok lehet neki ez az egész, és akkor az én életemnek vége – olyan gyorsan, hogy talán észre sem veszem. És mégsem féltem. Semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy átölel.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló