Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A világ melyben élek, megszűnik létezni.
Lassan hullanak a darabok a lábam elé
Miközben én csak tehetetlenül nézem....
Talmud
Az ember élete olyan mint egy befejezetlen könyv,mindig csak azt tudod mi volt eddig, mi volt az utolsó sorba leírva...
De azt, hogy mi van a folytatásban vagy hogy mi maga a folytatás, nem tudhatja..hisz akkor íródik..abban az aktuális percben..
Mindenki reméli, hogy csupa jó dolgot dokumentálnak le a következő percben,hogy talán élete következő sora az, amire mindig is várt..
Bármi is vár rám,bármi jó vagy rossz szeretném nyugodtan átélni,szeretném úgy átvészelni hogy tudjam, senkit nem hagyok magára értetlenül, kérdésekkel, veszekedéssel elválva..
Hisz az ember, a körülötte élők világát átformálhatja,megváltoztathatja egyetlen jó vagy rossz dologgal is akár..a kérdés csak az hogy hogyan teszi mindezt..
Nem tudhatod mi vár rád..a következő percben,reggelen,kanyarban, sarkon..mi a következő amit meglátsz,felfedezel..
Ez olyan dolog amikor az ember egy ködös utcán halad a célja felé..az előtte lévő út olyan szürke és annyira sötét hogy nem lát semmit szinte..de mégis megy, egyre csak halad, mert tudja hogy a célja a ködön túl van.
Néha látja a fel-fel tűnő alakokat,tárgyakat,eseményeket..de mennie kell, nem állhat meg.. Hisz ez így lett leírva,nem változtathatja meg a már leírt sorokat..s nem haladhat visszafelé, csak előre..
Az élet olyan,mint a puzzle.Apró darabokból rakod össze... mígnem kialakul a teljes kép. De vigyázz! Ha csak egyet is elveszítesz,soha többé nem lesz az életed kirakója kerek egész.
Nem mondom azt hogy most ne sírjatok mert nem minden könny keserű.
Illatos piros rózsát helyezek formás kebleidre,
Ajkaidon forró csókjaimmal magamhoz ölellek.
Igazán őszinte szerelmemmel egyre dédelgetlek,
Boldogságot, egészséget, - éltessen Isten örökre!
Tedd Úram hallhatatlanná a szülöket akik meghaltak !
Legalább a szívünkben éljenek tovább !

Fai doamne nemuritor pe parinti care mor !
Nyugodtan összejöhetsz az exemmel,hisz anyukám arra tanított,hogy a megunt játékaimat adjam oda a rászorulóknak.
A barátom voltál, a mindenem, vigasztaltál ha szomorú voltam, de elmentél örökre, ki pótólhatna téged?
Én és ő,ő és én,nem túl hosszú de tökéletes minden pillanat amit vele tölthetek!!!
-Ha én újra kezdhetném az életem és válaszhatnék,akkor egy pillangó lennék egy mezőn.Te mi lennél?
-Én meg a mező lennék telis-tele virággal és megengedném,hogy ott repkdej,így mindig barátok maradhatunk.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló