Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Egy lányról álmodtam
De nem csak álmomban.
Egy mezőn állt, csak állt szótlan.
Arca tiszta, keze szép, ruhája, mint a rét.
Virágok voltak rajta rózsaszín, barna, piros s kék.
Haja nem volt más, mint a vízesés.
Olyan ismerős vagy! – mondom én.
Hát persze. Együtt voltunk, nem is rég.
Kinyújtja kezét, hozzám ér…
Így ébredek éjjelek éjjelén.
Azt képzelve, Ő hajol fölém.
Csak álom volt csupán, talán
Egyszer valóság lesz, s
Álom lesz az életem, álom Babám...
Talmud
Ülünk egymás mellett a padon.
Ülünk egymás mellett némán, hallgatagon.
Ő nem szól hozzám, és én se szólók néki.
-Mért kell a csüggedtnek búsan-mégis élni?
Nem szólok hozzá, bár tudom, hogy szerelme,
hallgatok mellette, bár tudom, a lelke;
a lelke-szerelme csupán értem ég,
s azt is tudom, hogy meg fog siratni még.
Milyen az ”Isten”?
Annak szíve nincsen!
Fiatalon veszi el
Kit sokan szeretnek!

Sokan szeretjük őt,
A lányt, a fiút,
A nőt, a férfiút!
Mégis elveszi Ő!

Fájó az üresség
Mi belül tör ki!
Fájó, mert nem él
Kit szerettünk Mi!
Egy emlék mely ma is fáj.
Egy szó mit itt régen itt hagytál.
Egy levél melyet nekem írtál még.
Szívem most vad tűzben érted ég.

Egy könnycsepp érted, a rég volt szépért,
a vissza sose térő gyönyörű érzésért.
Egy remény, hogy majd eljössz, s újra itt leszel.
Egy csók mellyel csak rád emlékezem.

Egy gyönyörű pillanat,
melyet elfelejteni nem tudtam soha.
Egy álom, egy égető érzés,
ami már csak egy porba hulló kérés.
Nem akkor vagyok Rád büszke, ha nincsenek kudarcaid vagy elvesztett csatáid. Akkor, mikor belátod bukásaidat, nem küzdesz ezt meg nem történtté tenni és emelt fővel vágsz neki a következő új lehetőségnek. Látod hát Harcos akkor vagyok én Rád büszke!
És ha már csak az emlékek maradnak, akkor csak a szépre gondolj. Még ha fáj is, hogy régen együtt, egymásért ; most külön, másokért.
Ülök a csendben és hallom a hangodat,
A tükörbe nézek, de nem látom önmagam,
Keserű szavak csak ennyi, ami maradt,
Egy keserű emlék s pár múló pillanat.
Szememből elhullik egy apró könnycsepp,
Tudom, hogy nélküled mindek sokkal könnyebb,
De belül szívemet széttépi a bánat,
Nincs egy árva szó sem, mely elhagyja a számat.
Ha te elmész nekem senki sem marad,
Ne hagyd, hogy rám dőljenek az ezeréves falak.
Te nem látod mit is élek át,
Lelkem egyetlen segélyszóra vár,
Hogy kiemelj ebből a sötét tengerből,
Hogy azt mondhassam te vagy a megmentőm.
Szeretném azt érezni újra, hogy szeretsz,
Szeretném kezemmel fogni a kezed.
Reménykedve nézek szét a szobába,
Szemem téged keres az esti homályba,
De érzem nincs több remény,
Tudom többé már nem vagy az enyém.
Hiányod széttörte lelkemet,
Most már tudom, ELVESZTETTELEK…
Van valaki akire várok, legyen az egy nap, egy hónap vagy egy év, várni fogom akkor is, ha esik vagy havazik, de mi mást tehetnék ha egyszer szerelmes vagyok belé?
Hogyan bánhatok ilyen mostohán a lelkemmel, hogy még annyit sem vagyok hajlandó megtenni érte, hogy kiálljak mellé a félelmeim ellenében, hiszen mégiscsak ez az ami tényleg az enyém, a lelkem...
Sok dolgot rosszul tettem,
De csak egyet szerettem.
Ha beteg volt segítettem,
Ha dühös volt nem figyeltem
Hiszen tudtam, másnap reggel
Ő kérne, hogy felejtsem el.
Ó, miért csak rátok figyeltem???
Saját gondjaim nem érdekeltek,
Azt akartam mindenki legyen boldog.
Hát ezt érdemlem én most???
Nem! Soha nem akartam ezt igazán..
Bár megfordult a fejemben egy sötét éjszakán.
Légy boldog egy másik lánnyal, hát,
Szeretném, ha gondolnál rám néhanapján!
Ne mondja senki se, hogy hiányozni fogok!
Az életem darabokra omlott..
Amikor itt hagyom ezt a világot,
Gondolj arra, hogy volt, aki túl sokat hibázott.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló