Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl; Hanem lerázván, ami benne földi, Egy éltető eszmévé fínomul, Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye, Amint időben, térben távozik; Melyhez tekint fel az utód erénye: Óhajt, remél, hisz és imádkozik.
Talmud
Én kis kertész legény vagyok, Magam után szagot hagyok.
Harangoznak húsvétra, Leszakadt a tyúklétra: Kezdődik a locsolás - Nekem is jut egy tojás.
Vezessen a sors boldog útakon, Öröm-tavasznak tündér-korszakán.
Neved örömnapja imé hozzánk juta, Sőt ha nem csalódom, már tovább is futa, Mégis az én Múzsám néma volt és buta, Ami, ha nem csuda, üssön meg a guta. Ne legyen ez, kérlek, teneked megbántás, Hogy ebédutánra lett készen a rántás.
Húsvét másodnapján az jutott eszembe, Locsolóvizet vegyek a kezembe. Megöntözzek vele egy árva ibolyát, És cserébe kapjak érte egy hímes tojást.
Ezüst esőben száll le a karácsony, a kályha zúg, a hóesés sűrű; a lámpafény aranylik a kalácson, a kocka pörög, gőzöl a tejsűrű. Kik messze voltak, most mind összejönnek a percet édes szóval ütni el, amíg a tél a megfagyott mezőket karcolja éles, kék jégkörmivel.
Ez a nap más, mint a többi, ezt te is jól tudod, Másként kelt fel reggel a Nap, és másként járt a Hold. Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk, És ajándékul fogadd el vidám kis dalunk: Boldog, boldog, boldog születésnapot, Kívánjuk, hogy legyen még sok ilyen szép napod.
A házassággal úgy vagyunk, mint a kalitkával: a kint levő madarak erőnek erejével be akarnak jutni, a már bennlevők meg ki akarnak szabadulni.
Még csak egymagam valék Tavaly ilyentájban, Az idén már kettecskén Vagyunk a szobában. Furcsa lesz, ha már ez egy Darabig majd így mén: Esztendőre hármacskán, Azután négyecskén.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló